97. rész

.:: Zoe szemszöge ::.

Az orvoshoz ahogy megérkeztünk beültem beszélgetni. Megmondtam neki, hogy pontosan egy napja voltam itt, csak nem hagyták, hogy elmondjam, ezért fölöslegesen elrángattak. Jót röhögött azon, hogy mennyire utálom, ha fölöslegesen tőrödnek vele. Nagyon kedves koma. Mint kiderült imádja a detektív filmeket. Sőt kiskorában nyomozó akart lenni. Meséltem neki hogy én a milyen jól pókerezek. Ragaszkodott hozzá hogy ha jól leszek akkor megtanítom. Belegyeztem. Kint várakozóknak elmondtam amit először mondott nekem.
Elköszöntünk Jazmine-től, majd Louis haza vitt. Mivel volt egy hulla ezért, amikor meggyőződött róla, hogy nem fogok megmozdulni elment. Ahogy hallottam hogy csukódik az ajtó úgy keltem fel és kerestem a telefonom.
Nagy nehezen megtaláltam a készüléket az ágy alatt volt, csak tudnám, hogy került oda.
Mire kikerestem a számot és be akartam nyomra rajta a zöld gombot, már csörgött is.
- Helló. - vettem fel.
- Hogy sikerült? - kérdezett.
- Minden úgy ahogy elterveztük, csak elcipeltek az orvoshoz, mert nem hagyták végig mondjam a történetem. 
- Örülök. Le teszlek mert megyek Mr. Malik-hoz.
- Rendben, üdvözlőm a fiát.
- Át adom Szia.
- Szia apa. - tettem le a telefont.

~ 1 hét múlva ~

Egy hétig csak a hasamon tudtam feküdni vagy éppen ültem. Amikor nem volt otthon senki akkor meg sétáltam. Sajnos ezekből a napokból nagyon kevés volt. Vagy Louis vigyázott rám, vagy Iza maradt ki arra a napra a munkájából. Esetleg Jazmine át jött. De ha ne adj isten ők nem értek rá, akkor meg az apám ugrott át. Mondjuk ő megengedte hogy mászkáljak csak mértékkel. Ha véletlenül ő sem tudod jönni akkor vagy Niall esetleg Harry nézett be. Liam minden nap beugrott. Hogy teljes legyen az ősz kép Zayn is meglátogatott Perrie-vel az oldalán, akinek már szépen kerekedik a hasa. Amint meg lesz a gyerek megszervezem hogy legyen DNS vizsgálat, hogy ha kell magam szedem ki a kölyök haját. Leitatom Perrie-t és kiszedem belőle, hogy kivel is csalta meg. Mert az soha nem mondta el.
Most kell menni egyedül az orvoshoz, mert senki sem tud róla, hogy 12 öltés van a kezembe apán kívül, ő meg nem kotyogja el senkinek. Csak romba dőlt a tervem amikor is apa helyet Louis várt kint.
- Mit keresel itt? - csodálkoztam.
- Semmi szia, esetleg csók? - kérdezte miközben kinyitotta az ajtót.
- Úgy volt hogy van egy hullátok.
- Van is, de nem félek, hogy arrébb megy. Amúgy is éppen kihallgatáson vagyok.
- De apa bármikor megjöhet. Nyugodtam menj és hallgasd ki a szemtanút.
- Most elküldtél a picsába? - fordult felém eléggé idegesen.
- Azt soha nem tenném.
- Akkor mi az akadálya, hogy nem vihetlek orvoshoz? - húzta fel a szemöldökét.
- Mert megígértem apának, hogy ő vihet el. Direkt azért tette magát szabaddá. - mondtam a fel igazságot. Valójában könyörögtem neki, hogy vigyen el, akkor megúszom. Nem sikerült.
- Akkor megvárom és mehetünk. - dőlt hátra az ülésen.
Nem kellett sok és apa is megérkezett. Láttam a szemén, hogy röhög rajtam. Beült hátra és próbálta vissza tartani a röhögést.
Ahogy megérkeztünk megkérdeztem, hogy hol rendel Mr. Richardson. Ahogy oda értünk, már nyitotta is ki az ajtót.
- Szia Zoe, hogy van a hátad meg a kezed? - kérdezte mosolyogva.
- Jól a hátam teljesen helyre jött. - mosolyogtam. Alig várom, hogy kártyában megverjem.
- Akkor gyere szabaduljunk meg azoktól is. - bökött a csuklómra.
Ahogy mentem be, utána jött Louis és apa is. Ők leültek az ajtó mellé, pont rá láttak a kezemre.
Szerencse mellém szegeződött. Apa és Louis valamiről nagyon beszéltek ide sem figyeltek.
- Lehetne egy kérésem? - kérdeztem Mr. Richardson-t.
- Persze.
- Lehetőleg ne tudjon róla, hogy varrat volt a kezembe. - böktem a fejemmel Louis-ra.
- Megoldható. - egyezett bele.

~ 1 hét múlva ~


A kezemen is be gyógyult a seb. Meg végre a hátamon is tudok aludni. Ma végre vissza térhet minden a régi kerék vágásba. Hűvös volt annak ellenére hogy nyár van. Mondjuk már nem sokáig.
Miután nagy nehezen elkészültem lementem a konyhába, ahol egy kisebb meglepetés várt. Mindenki ott volt. Iza, Jazmine, Liam, Harry, Zayn, Niall, Apa és Louis.
- Azt hittük, hogy soha nem érsz már le. - ölelt meg Jazmine.
- Mit találtatok már megint ki?
- Mivel nincs semmi munka. - mondta boldogan Liam. - Ezért arra gondoltunk, hogy megünnepeljük, hogy végre minden sínen van.
- Én benne vagyok. - érettem egyet azonnal.
- Akkor hát együnk tortát. - mondta Niall.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése