94. rész

.:: Jazz szemszöge ::.

Tegnap este Bleake későn jött  haza, mert sürgős esete is támadt. Majd éjjel 2-kor megint kihívták egy farmra, mert nagyon sürgős volt. Sarlote és Nono sokat mesélt a délutánról, mikor megkérdezték én mit csináltam, nem nagyon tudtam felelni. Rá vágtam, hogy Fantával voltam és élveztük, egy kicsit, hogy miénk a ház. Megnevezve aludtunk. Ma pedig, be kell mennem, hogy megbeszéljek Zayn apjával mindent, utána felhívom Zoe-t, hogy mit szól az ötletemhez, az apja munkálkodásával kapcsolatba. Bleake, meg mondta, hogy nagy híre van nekem, csak  nem tudom mi. Mindegy is ma hűvösebb van, tehát ruha választás. Ez jó lesz.
Zayn apja beleegyezett abba, hogy Richard életét megfilmesítsük. Szerencsére Zayn-nel nem találkoztam.
- Köszönöm szépen, hamarosan beszélek Richard-al, ha neked is úgy jó. - mondtam a férfinak.
- Rendben, de remélem vissza térsz a színészethez, mert kevés olyan tehetség van mint te.
- Lehet, de nem tudom még.
- Értem. Hát köszönöm Jazz, hogy benéztél és ilyen ötlettel drukkoltál elő. - mondta elköszönés kép.
- Köszönöm, hogy meghallgattál. Viszlát! - léptem ki a házból majd elmentem egy közeli kávézóba. Alen-nel ott össze futottam. Beszéltünk pár szót, de semmi lényegeset. Zoe-t próbáltam felhíni, de az ötödik hívásomra sem vette fel. De végül ő hívott.
- Szia Zoe.
- Szia Jazmine. - na jó mit tettem hogy a nevemen szólít.
- Csak azért hívlak, hogy haza jöttem és jó lenne beszélni személyesen is. - mondtam neki.
- Rendben, de holnap, ma sok a dolgom.
- Oké. Richard-al beszélsz már rendesen, mert van egy nagy hírem. - mondtam a telefon másik végére.
- Richard?
- Igen, az apád. Zoe, ne tettesd a sötétet, mert én vagyok a szőke. - mondtam, ma nagyon furcsa.
- Jah bocsi igen fáradt vagyok sok volt a papír munka. Apával beszélek, de most letetszem, mert Louis vár. Szia húgi. - kinyomott, nem értem. Mindegy is kicsit sétáltam, majd haza mentem. Sarlote írt egy üzenetet, hogy megnéz egy itteni alapítványt meg egy bárt akar venni. Nono-t pedig elvitte az anyukája valami meghallgatásra. Bleake a teraszon volt.
- Heló, megjöttem. - köszöntem neki.
- Szia! Nem jössz ide?
- De itt vagyok, de mi a meglepetésed? - néztem rá. Elmosolyodott.
- Várjál még vele, túl kíváncsi vagy. Gyere! Kocsikázunk egyet, de valami sportosba gyere! - adta fel az utasítást. Gyors átöltöztem, majd mentünk és beültünk a kocsiba.
- Még is hova megyünk?
- Egyszer meséltél valamit magadról, most próbára teszlek. - válaszolt.
- Sok mindent meséltem. - mondtam, de ő nem szólalt meg egészen addig, ameddig oda nem értünk.
- Itt vagyunk. - állt meg egy edző terem parkolójába.
- Ha edzeni akarsz tedd azt, de miért hoztál ide? - néztem rá teljesen értetlenül.
- Mert te mondtad, hogy jó vagy a sportokban és szereted a küzdő sportot és ma boxolni fogunk. - amikor ezt kimondta nem tudtam türtőztetni magam és kinevettem. - Én ezt komolyan mondtam. Na gyere! - nyitotta ki nekem az ajtót. Kiszálltam és bementünk. Kezet fogott egy csávóval, aki végig mért.
- Ő lenne az aki harcolni fog az én tanítványaimmal? - nézet végig rajtam alaposan, de persze a szeme a melleimen akadt meg.
- Igen ő. - válaszolt eltökéltséggel Bleake. Én félre hívtam.
Girl boxing. | via Tumblr- Te azt akarod, hogy én bunyózzak? Nem erről volt szó és ha megsérülök, lesz annyi erőm, hogy neked behúzzak még egyet. Csak hogy tud. - mondtam neki, majd a pasas után mentem, aki a földre dobot egy pár kesztyűt és egy üveg innivalót is adott. Oda mentem az egyik lányhoz, akik végig mért rajtam.
- Te lennél a nagy harcos?
- Én. Kezdhetjük. - mondtam neki, nem sokáig várt a kezdéssel. Rögtön támadt, amit én szépen kivédtem, majd újra próbálkozott, félre ugrottam, de egy bal horgot azért átadtam neki.
- Nem rossz. - mondta, mikor letörölte a vért az orrából.
- Kösz. - válaszoltam majd én támadtam, az első három alkalomnál kivédte, de nem tudod eltalálni, mert mindig kikerültem.
- Csak ennyit tudsz, szőkeség? - nézet rám, hát hogy is mondjam, nem szeretem ha leszőkéznek. A csaj a földön terült ki.  Oda fordultam Bleke-hez és a számomra unszimpatikus pasashoz:
- Végeztünk? - ennyit kérdeztem, mire Bleake röhögni kezdet, a pasas meg a földön fekvő csaj felé indult és morcosan egy igent mondott.
- Örültem a találkozásnak. - mosolyogtam, majd levettem a kesztyűt és felhajtottam az inni valót.
- Most megleptél. - mondta Bleake.
- Lehet, szóval ha küszködni akarsz nem ajánlom. - mondtam.
- Egyébként ezt hol tanultad?
- Hát tudod mikor kisebb voltam és Zoe már elment a szüleim beírattak balettra, de én otthagytam és helyette küzdő sportok óráira mentem be.
- Kiderül, hogy nem is vagy olyan jó, mint azt hiszik.
- Lehet. - válaszoltam és beültünk a kocsiba, majd haza hajtottunk, ahol Sarlote számon kért.
- Jazmine, hol voltál?
- Bleake szerzet nekem egy kis meglepetés, de ő jobban meg lett lepve.
- Aggódtam, hogy valami baj van.  - mondta a kedves asszony.
- Köszi Sarlote. Te találtál valami jó helyet?
- Igen, de nem akarják nekem oda adni, ameddig veled nem beszélnek.
- Tessék? - néztem rá.
- Valami Tyler.
- Rendben, majd beszélek vele. Holnap után jó?
- Köszönöm. - mondta és megölelt. Mi után ennek a pillanatnak vége szakadt elmentünk megnéztünk mindannyian egy filmet, majd csináltam vacsorát és ettünk, utána mindannyian lefeküdtünk. Én csak forgolódni tudtam, mert nem tudom mi van Zoe-val. Olyan fura volt, mintha nem is ő lenne.

1 megjegyzés: