66.rész

.:: Jazz szemszöge ::.

Most már végre haza mehetek ez a két hét is gyorsan eltelt hála Bleake-nek, viszont Carlos egy szörnyű hírt közölt.
" - Néz Jazz el kell, hogy mondjam , hogy én nagyon súlyos beteg vagyok és Emma-val szerettem volna boldog lenni, de nem sikerült, amint látod. Én nagyon megkedveltelek az első perctől kezdve, de tudtam, hogy neked Brad az esélyesed és most Bleake, nagyon rendes fickó és köztetek van valami, ezt én is látom. Jazz, én rákos vagyok és már csak napjaim vannak hátra. Szeretlek Jazz és nagyon jó ember vagy. Köszönöm, hogy meg ismerhettelek!" - így búcsúzott el, pontosan egy hete, 4 napja halt meg. Nagyon rendes fiú és mindig barátomként szeretem.
- Jazz, megjöttem érted. - lépet be a terembe Bleake.
- Szia végre haza mehetek, bár üres a ház és Zoe még mindig azt hiszi, hogy halott vagyok, megkértem Liam-et, hogy ne mondja el senkinek, hogy új életet kezdjek.
- Miért akarsz új életet kezdeni?
- Mert a nővérem, azt hiszi halott vagyok és mindenkinek ezt mondja. És mivel túl sok fájdalmat okoztam másoknak és megígértem magamnak, hogy megváltozom egy új életben, ez lesz az. - mosolyodtam el.
- Értem és mond csak nekem is van hely az új életedben? - ezen kicsit meglepődtem, de láttam rajta, hogy ezt ő teljesen komolyan gondolja.
- Mindenkinek lesz helye, csak most egy kicsit önmagam kell, hogy legyek és ehhez az angyalok városát meg kell látogatnom, ha gondolod jöhetsz velem, viszont öltönybe kell lenned. - mondtam ki.
- Mire készülsz?
- Meg mutatom neked a legnagyobb titkom.
- Hm, rendben, akkor nálunk két óra múlva?
- Megbeszéltük, de segíts, mert nem vagyok még teljesen tökéletes. - mondtam és ő megfogta a csomagjaim, a recepción megkaptam a kimenőmet és elmentem haza. A ház üres volt, de én bepakoltam és felvettem egy feltűnőbb ruhát. Gyors sminket és eltakartam golyó helyét, most már mennyünk  Bleake-ért remélem rossz fiús lesz.
- Helló kis lány! - nézet rám Bleake, csak mióta cigizik?
- Te cigizel? - néztem rá.
- Csak néha, egy barátom szoktatott rá. - nyomta el a cigit.
- Értem.
- Egyébként Wow... - mért végig.
- Kösz, de menjünk, mert meg kell találnom Zoe-t és végre önmagamnak kell lenem.
- Oké főnökasszony! Szállj be! Megyünk! - mondta és én jó kislányként engedelmeskedtem, az úton rengeteget beszéltünk. Szinte megtudtam róla mindent, azt hogy árva, azt hogy állat orvos és azt, hogy nagyon kedvel engem. De még azt is megmondta, hogy kamaszként egy haverjával mennyi bajba került és megígérte, hogy be fog mutatni neki.
- Itt megállunk és bemegyünk! - néztem egy ismerős kaszinóra.
- Oké, leparkolok és mehettünk. - mondta, miután vissza jött bementünk. Mindenki minket nézet, de én rögtön a játékasztalhoz léptem és lám.... Zoe. Szerencsére nem vett észre, de egy pasasnak meg kellet szólalni
- Hé kislány, úgy nézel ki, mintha most jöttél volna a túlvilágról. - próbált beszólni, igyekeztem nem foglalkozni vele és Zoe sem figyelt fel. -  Mi van a füleden ülsz? Hé te bájgunár, elvitte a barátnőd nyelvét az éjszaka? - kötött belénk ismét, Bleake nem bírta tovább.
- Ha nem fogod be te vénség a pofádat, elmehetsz egy plasztikára. - igyekeztem lefogni, de nem szóltam közbe.
- Mi van cicus vigyáznak rád? - nézet ránk egy másik, Zoe még nem figyelt ide, de már az én idegzetem is elszakadt.
- Na ide figyeljenek uraim, már ha urak. Remélem tudják, hogy ez a cicus és ez a ki lány képes úgy leégetni magukat, hogy elmehetnek sült marhának! Ha van egyéb gondjuk mondják, csak nehogy, az én ajkaim vágják fel. Kedvesem. - meredtem szúrósan az első kötekedőmre - a túl világról jöttem és higgye el magát is a sírba juttatom. - mondtam láttam Zoe-n, hogy az arca lefagyott és ő maga is jégé dermedt, látja húgát épségben és persze életben. Sokkoltam, de rá néztem, mélyen a csodálkozó szemeibe.
- Élek és nem hagyhatsz ki a jóból! - mosolyogtam rá.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése