Második Évad 30. rész

.:: Zoe szemszöge ::.

- Most már kinyithatod! - mondta Alex.
Ahogy mondta úgy tettem. Lepillantottam a nyakamra. Ahogy megláttam szorosan magamhoz öleltem a húgomat.
- Köszönöm. - szorongattam.
- Szívesen. Gondoltam vigasz ajándék, amiért a ruha nem úgy sikerült mint terveztük.
- Nem a te hibád.
- Tudod mit találtam ki. - mosolygott.
- Nem, de úgy is elmondod.
- Menjünk el lovagolni. Legalább eltereled a figyelmed.
- Jó. - adtam be a derekam. - De ebben a ruhában nem ülök lóra. - mutattam magassarkúmra.
- Nem értem mi a kényelmes benne?
- Magasabb vagy.
- Mintha te olyan alacsony lennél.
- A másik meg imádom Louis-t basztatni azzal, hogy egy magas vagyok vele.
Adott egy másik ruhát, meg cipőt. Míg felöltöztem addig ő kiment. Mire ki értem már suttogósdit játszott.
- Ott a lovad. - mutatott egy barnára.
- Köszi.
Felszálltam a nyeregbe, majd oda mentem Jazzy mellé aki még a földön volt.
- Jössz? - kérdeztem.
- Persze. - pattan fel a nyeregbe.
Csendben mentem a szőke mellett.
- Tudod min gondolkoztam valamelyik nap? - törte meg a csendet.
- Nem.
- Mi lett azzal a lánnyal aki fittyet hány minden szabályra. Az a lételeme, hogy rosszat csináljon. Titkos éjszakai életet él. Nem érdekli semmi, csak azzal foglalkozik ami érdekli. Nem tarja szem előtt a mások érdekeit. De a legfontosabb a rendőrség elől menekül? - fordult felém testtel.
- Elcsavarta a fejét egy rendőr és erőszakkal bezárták az iskolába, amit élvezet és a legnagyobb titkos álma vált valóra. Most meg az esküvőjére készül amit azt hitt, hogy soha nem lesz. - mondtam.
- Két év alatt annyit változtál?
- Te is. Hol marad a kedves szőke aki mindig szem előtt tartja másik érdekét. Nem tart titkot a nővére előtt és nagy Ő-t keresi?
- Szőkézésről nem tudnál leszokni? - kérdezte.
- Soha.
- Amúgy meg rájöttem a nagy Ő ritka sőt már ki is halt.
- Ne vedd át teljesen a volt életem. - állítottam meg a lovat.
- Lehet, hogy már késő.
- Remélem nem. - rúgtam meg egy kicsit a ló oldalát.
- Tudod mit. Felejtsük el mindent és nézzük meg ki a gyorsabb. - mondta miközben utol értem.
- Benne vagyok. - készültem rá.
- Háromra. Tónál van a cél.
- Egy.
- Kettő.
- Három. - ahogy kimondtam úgy indultunk meg mint az őröltek.
Megelőzött. Ő hamarabb ért oda.
- Tényleg kezdek kijönni a formámból. - mondtam ahogy oda értem hozzá.
- Nem baj. Most a nyomozásban vagy jobb. - legyintett.
UntitledMég kint voltunk egy kicsit, majd segítettem neki lecsutakolni a lovakat. Visszavettem a ruhámat, majd Alex és Mex kíséretében megindultam haza. Mikor haza értem isteni illatok szálltak a konyhából. Mex is azonnal észre vette. Mind a hármunknak szinte csorgott a nyála. A konyhába meg Harry és Louis várt valami szörnyen béna sapkába.
- Sziasztok. - léptem be.
- Szia. - mosolygott Harry, majd átvette Louis-tól a habverőt.
Louis oda jött, majd adott egy csókot és visszament segíteni.
Felültem a konyhapultra, és figyeltem az ügyeskedésüket.
Ahogy sütötték a palacsintákat én úgy töltöttem meg magamnak. Egyet nekem, egyet nekik elv alapján. Amikor teljesen jól laktam, akkor meg Mex és Alex kapta meg az én részem.
Ahogy kész lettek Harry megevett párat, majd lelépett. Miközben Louis vacsorázott én gyorsan megfürödtem, majd lementem hozzám. Amíg lezuhanyzott én elmosogattam.
Gyorsabb voltam mint ő így a szobánkba vártam meg.
- Jutottatok valamire? - kérdeztem miközben felemeltem a takarót, hogy feküdjön mellém.
- Hagyom a gazdag széf töltelékeket. - motyogta.
Megforgattam a szemem, majd hátat fordítottam neki. Ő átölelt és mind a ketten készültünk a nagy napra.

Második Évad 29.rész

.:: Jazz szemszöge ::.

- Alex, nem azért hoztalak el, hogy egy folytában néz engem. - morogtam a reggeli órákban a papagájjal.
- Te bajod, de mit fogunk csinálni?
- Ne beszélj így velem, mert én még mindig szeretem a sült papagájt. Na de figyelj! A dolog egyszerű te és Mex viszitek a gyűrűket oda. Oké? Ajánlom, hogy ne bénázd el. - mondtam egy kicsit álmos hangon.
- Rendben ez menni fog. - mikor el mondta meg könnyebbültem.
- És tetszik? - mutattam az apróságra, amit Zoe-nak vettem.
- Ez nagyon jó. - szállt körbe-körbe szerintem örült. - Ez én vagyok és a tükör képem igaz? - ezen el kezdtem röhögni.
- Igen. De gyere reggeli.
- Oké. - válaszolt és már ki is szállingózott a szobámból én gyorsan felöltöztem és rendbe szedtem magam. Ez jó lesz egy kicsit extra, de ez van még kell egy ruha ügyet lezavarnom, mert rossz ruhát szállítottak ki. Ebbe az a pláne, hogy 5x elmondtam világosan, hogy melyik legyen. Erre az eladó szarul végzi a munkáját remek, bár szerintem ez a ruha jobb lesz Zoe-nak, de ő tudja. Ő esküvője.
- Jó reggelt! - köszönt Tyler.
- Neked is. Alex? Fanta?
- Esznek. De mi a baj?
- Csak nem értem, hogy én miért megyek el az esküvőjére, mikor ő nem jött el az enyémre. Sőt, szinte senki nem jött el, de küldtem meghívott. Én elmentem a rohadékéra is és most Zoe esküvőjén is ott leszek. - mondtam.
- Az ok egyszerű, mert te még mindig angyal vagy, csak egyre keményebb. - mondta Tyler. Jó, hogy ilyen őr angyalaim vannak.
- Köszi, de néha démonnak érzem magam. - ennyi hagyta el a torkom és felkortyoltam a narancs levet. Felhívtam Zoe-t a reggeli után, hogy jöjjön el. Tyler-rel addig filmet néztünk.
- Egyébként szerinted ha démon lennél, szeretnének ennyien? - a nagy bölcs.
- Hát, a sátánisták igen. - válaszoltam, mire röhögött. Csengetek Zoe lesz az. - Megyek és kinyitom, te csak nevesd ki magad. - mondtam és ott hagytam. Igazam volt Zoe az.
- Most örülök, hogy hívtál.
- Mi történt? - néztem a szemmel láthatólag ideges testvérkémet.
- Hulla, hét hulla. Hét széfbe gyömöszölt hulla. - dobta le magát a díványra. Tyler hozott neki inni, Alex  és Fanta körbevette én meg leültem vele szembe.
- Akkor talán nem ez a legalkalmasabb, hogy elmondjam. - kezdtem bele, de Tyler félbe szakított.
- Tessék! - adta át Zoe-nak a poharat.
- Köszi.- mosolygott rá. Zoe mosolygott Tyler-re? Sokk.
- Ő... nincs mit. Jazz, én kimegyek a lovakhoz.
- Rendben. - mosolyogtam az egyik őr angyalomra.
- Szóval mit akartál mondani? - nézet rám Zoe, mikor Tyler a látható határon kívülre került.
- Csak szeretnék még valamit adni, nem nagy dolog de remélem tetszik. Tudod, mikor megláttam vagyis megálmodtam én rád gondoltam és reméltem, hogy tetszeni fog neked is. Nem nagy valami, de szeretném ha erről az apróságról mindig eszedbe jutnék. - mondtam.
- Remélem megint nem egy csirkét kapok.
- Nem egészen.  Csukd be a szemed! És ne less. Alex, szólj ha kukucskál. - állítottam rá a madarat.
- Oké főnök. - válaszolt a szárnyas és én Zoe nyakára helyeztem a nyakláncot rajta a medállal. Mikor bekapcsoltam és vissza mentem elé Alex megelőzött:
- Most már kinyithatod! - mondta a papagáj.

Második Évad 28. rész

.:: Zoe szemszöge ::.

Holnap lesz az esküvő. Nem lehet szavakba önteni, hogy mennyire izgulok. De jól nem jön ki semmi. Kibasztak velünk a menyasszonyi ruhával. Rövidet és egyszerűt rendeltünk. Mit hoztak. Hosszút és habos babost. Visszavinni már annyit érek el vele, hogy nem lesz ruhám. 
Reggel meg a telefon csörgésére ébredtem. Mindig arra ébredek, csak többségbe Jazzy hív. Most meg Liam.
- Igen.
- Ráértek?
- Miért?
- Hét hulla különböző helyeken.
- Hol?
- Elküldöm neked az egyik helyét, Louis-nak meg a másikat. Sajnálom, hogy most ilyennel titeket zaklatni.
- Keltem. Nem baj. Legalább lekötöm magam. Szia. - tettem le a telefont.
Megbökdöstem Louis-t, hogy ébredjen.
- Fent vagyok. - morogta.
Bementem a fürdőbe. Gyorsan lezuhanyoztam. Magamra csavartam egy törölközött, majd vissza mentem. Felvettem a fehérneműm, meg egy köntös.
Louis még mindig az ágyban feküdt.
Oda másztam hozzá, majd elkezdtem csókolgatni a nyakát.
Fordított a helyzetünkön, majd hosszasan megcsókolt. Áttért a nyakamra.
- Nagyon jó, hogy fent vagy. Van hulla.
- Majd a többiek elintézik.
- Hét hulla van.
- Tényleg?
- Igen. - másztam ki alóla.
Nulla kedvel bement, hogy lezuhanyozzon, addig én felöltöztem. Lementem és főztem kávét, meg csináltam hozzá rántott pirítóssal. Adtam Kölyöknek meg a Csajának enni. Alex most Jazzy-nél lopja a napot, mert valamire megakarja tanítani. Mex-nek is adtam tápot.
- Köcsög gyilkosnak is most kell ölnie. - morogta Louis miközben lejött a lépcsőn.
- Mond meg neki, hogy támassza fel őket és holnap után megölheti, akkor mi nem leszünk már itt.
- Jó megmondom neki. - ült le az asztalhoz.
Kiöntöttem neki a kávét, meg szedett magának a rántottából.  Miközben ettük megkaptunk Liam-tól az sms-t.
- Egy biztos. Ugyan az elkövető. - mondtam miközben vissza adtam Louis telefonját.
- Nagyon ráérhetett, hogy mindegyiket bele gyömöszölje a széfbe.
- Még egyre van ideje, de még hatra?
- Jó napnak nézünk elébe.
- Annak. - húztam le az utolsó korty kávémat.
Bezártam, majd az útjaink ketté váltak. Én mentem Mex-el, Louis meg egyedül. Mex a hátsó ülésen helyezte magát kényelembe, ahogy oda értünk már ugrott is ki az ablakon.
Szalaggal el volt kerítve a ház, meg néhány rendőr is ott volt. Sokkal kevesebben mint szokta.
- Pettershon. - szólított meg az egyik tiszt.
- Igen.
- Kövessen. - emelte fel a szalagot. Mex végig követett.
Adott egy pár kesztyűt majd megmutatta, hogy hol is rejtegetik a hullát.
- Hogy fért be? - csodálkoztam.
- Nem tudjuk, de ott van aki megtalálta. - mutatott a kanapéra.
- Hogy akarják kiszedni?
- Megvárjuk, hogy Liz ide érjen. Addig nem bántjuk.
Oda mentem a nőhöz. Biztos a barátnője lehetett, vagy a lakó társa.
- Jó napot. Zoe Pettershon bűnügyi nyomozó. - nyújtottam a kezem, mire megrázta.
- Amanda Jepsen.
- Mikor talált rá? - kérdeztem miközben leültünk a kanapéra.
- Minden reggel átjövök. Ahogy bejöttem így találtam rá. - potyogtak a könnyei. Mex rátette a fejét a combjára, mire Amanda elkezdte simogatni. Viszonylag megnyugodott.
- Jessica-nak voltak ellenségei? - kérdeztem mire megrázta a fejét.
Még faggattam egy ideig, majd megjelent Liz. Amanda haza ment, majd valamikor be jön.
- Milyen az esküvő előtti napon dolgozni? - kérdezte Liz miközben kesztyűjét húzta fel.
- Jó, megnyugtat.
- Örülök neki. Én meg pedig kitaláltam, hogy pihenek. Nem jött össze. Kapásból hét hullát kell felboncolnom. Lehet, hogy le sem fekszem.
- Mondanám, hogy segítek, de nem. - mondtam miközben oda ment a széfhez.
Én a házban néztem köröl. Mire minden szobát átnéztem hulla már nem a széfben volt. Hanem egy ágyon gurítottak ki. Elégé hülye testhelyzetbe.
- Mikor gyilkolták meg? - kérdeztem.
- Négy öt órája.
Liz-t vissza vittem a kapitányságra. Ő lement a boncterembe, én meg fel a harmadikra. Mex azonnal kényelembe helyezte magát a neki kialakított helyén. Más néven a fotelbe.
Don't let the mortals know | via Tumblr- Sziasztok. - köszöntem miközben elvettem Louis-tól a kávét.
- Helló. - jött be apa.
- Szia apa. - kortyoltam bele a kávémba, ami azonnal ki is köptem.
- Én is örülök neked. - törölte le magáról a kávét.
- Mit keres itt?
- Megkértem, hogy segítsen. Hét hullával egyszerre nem bírunk hatan. - mondta Liam.
- Oké.
Előkerült a tábla, ami az elmúlt pár hónapban nem lett használva. Ahogy kikerült minden kezdődött az ötletelés. Nekem mennem kellett, mert Jazzy hívott.
- Sziasztok. - hagytam ott őket.
Mex-el együtt megindultam Jazzy ideiglenes lakhelyére.

Második Évad 27.rész

.:: Jazz szemszöge ::.

Mikor elhoztuk őket Zayn beszélgetést akart velem kezdeményezni, de én ott hagytam. Időközbe Bleake és Tyler is megjött, aminek nagyon örülök.
- Meglepetés! - mondtam Louis-nak és Zoe-nak, akikről levettük a szemfedőt.
- Kinyírlak! Ez meg mi? - akadt ki a nő vérem.
- Nos mindketten... - kezdte Zayn, de én belevágtam.
- Fogd be! Szóval, egyikőtök sem boldogul a szövegével és most lesz időtök egy másnak elmondani, hogy mi van. Van egy pár kép és kisfilm rólatok. - mondtam elégedetten, nem foglalkozva a párocska durcázásával - Ugyan már Zoe, rám bíztad és az esküvődet nem rontom el, de minél hamarább végeztek, annál hamarább mehettek. - mondtam ki a nyilvánvalót. Zayn kihúzott a teremből. Bleake és Tyler elindították a kis filmet.
Good morning, beautiful. | via Tumblr- Mi bajod van már megint velem? Nem tudod eldönteni, hogy melyik barátommal búj ágyba? - kérdezte meg Zayn. Egy kényszer mosolyra húztam a szám és elindultam vissza, de megragadott.
- Ha nem hagysz békén, a sitten végzed. Világos? Tiszta szívemből gyűlöllek. És ez ellen semmit nem tehetsz. Mellesleg azzal fekszem le akivel akarok, ha tudni akarod.- vágtam a fejéhez.
- Mi van veled? Megőrültél? - emelte fel a hangját.
- Igen, akkor mikor szóba álltam veled.
- Mi bajod van?
- Nem fogom egy ilyen féreggel megosztani. - emeltem fel én is a hangom. Szerintem már bent is hallották.
- TE nem vagy százas! Tudod én  még azt hittem, hogy normális vagy!
- Én nem nem vagyok százas? - kiabáltam vele - Tudod, mindegy. Nem érdekelsz. Soha többé ne akarj velem beszélni, mert hidd el, hogy nem vagyok rád kíváncsi. Gyűlöllek! - kiabáltam vele, mire ő is elvesztette a fejét.
- Egy hülye ribanc vagy! Aki mindenkivel lefekszik, de nem veszed észre, hogy ki szeret. Ha ennyire ostoba vagy akkor meg is érdemled! Nem érdekel kivel bújsz ágyba! De tud meg, hogy egy csitri vagy! - ordított velem.
- Most takarodj! - mutattam az ajtó felé, de ezt már teljes higgadtsággal mondtam. Megindult kifelé és elment. Kifújtam magam, el sem hiszem, hogy nekem Zayn tetszett és szerelmes voltam belé. De az vigasztal, hogy mindig volt valami ami elriasztott tőle, de soha nem gondoltam volna, hogy ez. Gyűlöltem azokat, akik azt tették velem és fogalmam sem volt, hogy ki mentet meg, csak arra emlékeztem, hogy bántottak, nem is akárhogyan aztán hogy a kórházba ébredtem sokkos állapotba. Ezek után szerintem érthető ha látni sem bírom - Megjöttem! - léptem be mosolyogva. Láttam hogy Zoe és Louis csókolóznak.
- Jól vagy? - jött oda Tyler és Bleake.
- Igen.
- Én vissza viszem őket jó? - kérdezte Bleake.
- Szerintem elég ha levesszük a bilincset. - mondtam és oda adtam nekik a kulcsot.
- Segítettél tényleg megírni a beszédünket. - mondta Louis.
- Tudom, de ketten csináltátok. Bleake, ideadnád a magnót. - mondtam és ő oda hozta, szerencse, hogy direkt mindent felvettünk - Tessék, ezzel most már megtudjátok írni és itt a videó és a képek. Hátha segít. - adtam át mindent. Zoe a kinyírás helyett megölelt.
- Köszönöm húgi. - mondta mikor eleresztet.
- Nincs mit. De most irány a lány búcsúdra. - mondtam és Tyler el is vitt minket. Louis Bleake vitte vissza. Mikor vissza értünk, Tyler elment haza én mondtam  neki, hogy szerintem reggel szabadulok, tehát nyugodtan mennyen csak. A lányok nagyon vártak minket.
- De hol voltatok? - kérdezte Iza.
- Jazz segített nekem. - mondta válaszol Zoe. Nem sokára megérkezett a csippendér fiú, én kimentem az erkély-re.
- Mi történ közted és Zayn között? - jött ki Zoe - Hallottam, hogy elég keményen vitáztatok.
- Semmi Zoe. Most tudtam meg valamit, ami miatt jogom van gyűlölni őt. - mondtam rezzenéstelen arccal.
- De még is mit?
- Ne akard tudni, mert ha őszintén válaszolnák, neked is fájna. Maradjunk annyiba, hogy ne akarjatok vele összehozni soha. Mert nem bocsájtanám meg.
- De... - mondta, majd feladta - Rendben, bár nem értelek, hogy mivel bántott meg így.
- Jobb ha nem tudod. De menjünk. A levél amit írtam, egy titkos üzenet volt, de gondolom nem érteted.
- Hát, azt hittem felhajtottad a piát. - mondta. Ezen elmosolyodtam.
- Már úgy sem lényeg a tartalma, de gyere mert elfogy a pia és most innom kell egyet. - mondtam, mire ő furán nézet, tudni kell rólam, hogy nem iszom sok alkoholt. Vissza mentünk és szép lassan eltelt az éjszaka én oda adtam neki az egyik nászajándékom.
- Ez mi? - kérdezte a vékony borítékra nézve. A borítékban egy konyha bútor képe volt.
- Remélem tetszik, a régi helyet. - felbontotta és röhögött.

Második Évad 26. rész

.:: Zoe szemszöge ::.

Jazzy elküldött a szoláriumba. A mellette lévő tetováló szalonba mentem be. Nem vagyok oda szoláriumért, károsítja a bőrt és köszönöm meg vagyok elégedve a fakó barna színemmel. 
- Mi alkalmamból lesz?
- Három nap és megházasodok. Élvezem az utolsó szabad perceket.
- Többségben a férjek jönnek tetoválást csináltatni nem a feleségek.
- Szeretek kivétel lenni. - vonta meg a vállam.
Megcsinálta a kért tetoválást, majd fizettem. Mire Jazzy vissza ért én is kész lettem. Szerencsére észre sem vette.
Utána elmentünk vásárolni, majd kitett az egyik boltnál, hogy nézelődjek.
Mikor meg úgy ítéltem hogy kinézegettem magam a virágboltba, vissza mentem a házhoz ahol már patyolat rend volt. Megtartom a takarítót.
Ahogy kerestem a szőkét egy papírral találtam szembe magam.

" Zoe,
Azért írok mert elszakadt a madzag és most a boltba kellet elmennem hogy megjavítsák, de te ne aggódj mert az a madzag csak egy pillér a frizsider alsó részében. Egyébként tojást is vettem. Ha valami a szemedbe megy. Csörgess csak meg meg és én majd unikornis szárnyon hozzád vágtatok. Sajnálom, hogy most a messzi óceánban hallat fogok ha egy szép nagyot kerestem majd írok egy táviratot, hogy a odivatú halacska már nem lélegzik, de az óvni való  álmait ott egy jeges maci őrzi.
Puszi: Jazzyke "

- Milyen madzag? Mi van a hűtővel? Hol dobál tojást? Mit akar egy unikornissal? Mit fog halat? Vajon az összes piát megitta vagy hagyott nekünk is? Remélem nem eszi meg a kitalált jegesmedvéje? Halál oka. Egy képzeletbeli jegesmedve megette. Tök átlagos.
- Szerintem is. - mondta Alex.
- Szóval hangosan beszéltem.
- Igen.
- Te érted? - kérdeztem tőle.
- Csinos madár. 
- Ki vagyok veled segítve.
- Ki. - tollászkodott.
Mikor fel akartam menni éppen csöngettek. Kinyitottam az ajtót és bejöttek rajta a lányok. Iza volt elől.
- Jó újra itthon lenni. - mondta.
- Hiányzol is. Ki csinál nekem reggelit?
- Hát vedd rá Louis.
- Hamarabb leszek ősz.
- Csak nem. - cukkolt.
- Éjfélre rendeltem a vetkőzős fiút. - mondta Liz.
- Olyan későre? - szomorodtam el.
- Mi az menyecske csak nem vagy kiéhezve.
- Mondhatni. - vettem elő a piákat.
Jó pár kör ment le a torkunkon. Már vártam, hogy éjfélt üssön az óra és megjelenjen a vetkőzős fiú. Mikor csengettek én mentem, hogy ajtót nyissak. Mielőtt oda értem volna egy kendőt tettek a szememre, meg valami rongyot a számba. Nem tudom, hogy hova visznek, de még a kezeim és lábaim is lefogták. Amikor megállt az autó, kivezetek belőle. Nem voltak durvák, de a tudat, hogy nem saját akaratomból vagyok itt nem sokat segített. Egyszer csak éreztem, hogy a kezemen kattan a bilincs. Ahogy kinyújtottam az ujjaim megakadt egy másik kézbe. Végre kivették a számból a rongyot.
- Mit képzeltek. - akadtam ki.
- Zoe? - ismertem fel Louis hangját.
- Mit keresünk itt?
- Egyáltalán ki rabolt el. 
- Én nem látok semmi. - mondtam.
- Nekem is be van kötve a szemem.
Megfogtam a kisujját.
Készültem a legrosszabbra. Oda kötöttek egy vasrúdhoz. Vártam, hogy mikor szabadulhatok meg a szem fedőmtől és megtudjam kit kell kinyírnom, hogy ha kiszabadulok. Hirtelen lekapták rólam. 
Kedvesek. Kinyírom őket.

Második Évad 25. rész

.:: Jazz szemszöge ::.

- Megtudni hogy ki vagy. - mondtam és szép lassan szembefordultam vele és magamhoz rántottam. Belenéztem a szemeibe megijedtem. Minden képbe került. A kirakót kiraktam. Ismerem ezt a pasit még akkor éjjelről. 
- Emlékszel rám? - zökkentett ki.
- Emlékszem... te... és a barátaid...
- Igen én és a barátaim és meg kell mondjam meg int megtenném veled, mint akkor este. Emlékszel? Csak az a kettő eszelős megvédtek téged, hogy ne essen komolyabb bántódásod.
- Hogy teheted? - néztem az ismerős arcra, amit az emlékeimből kitöröltem volna, örökre.
- Egyszerűen piás voltam én és a két barátom. Egyiket ismered is. Igen ismered. - ismételte meg, mire én megijedtem és remegtem ő lefogott és nem hagyott elmenni  - Zayn Malik és én szórakoztunk veled, ha tudod mire gondolok. - mondta és beleharapott az ajkába. Ekkor kellett szembesülnöm, hogy még is miért undorodom Zayn-től úgy, mint, de valamiért még is beleszeretem. - Két barátunk ellöktek a harmadik menet után értek oda, addig mi játékszernek használtunk. Nekem az arcomat, Zayn-nek a hátát és  Clark barátomnak a vállát tetted tönkre, úgy belénk eresztetted a karmaidat, de minket nem érdekelt élveztük és ezt te is tudod. Én most is élvezném, sőt fogom is. - mondta és erősebben magához szorított, én remegtem, és az ajkát a durva ajkát a vállamon és a nyakamon éreztem. Mikor ordítani akartam, átfordított és az egyik kezével befogta a szám, a másikkal szorosan magához húzott, hogy szabadulni nem tudtam. A lábait az enyémek köré fonta és a fülembe sugdosott. - Mi van még mindig félsz pedig akkor este először én érezhettem magam jól, veled, aztán Clark majd Zayn, de ő és én nem értük be egy menettel, de ordítottál, de hol én hol ő hol Clark fogadta be a szád. És nagyon jó volt. De sajnos Bleake és Tyler barátunk oda értek, mikor én engedtem a férfiasságomnak ismét helyet beléd. Ők megakadályozták, hogy abba az éjszakába bele haj. Igen, az a Bleake és az a Tyler akiket te ismersz. Az őr angyalaid. Hát nem emlékszel, nem te már nem emlékszel, mert lecsuktad a szemeidet a soktól. A sok vértől, mert ott kemény verekedés volt. Tyler az nap éjjel nagyon megverte Zayn-t. Bleake velem tette ugyan azt és Clark csak menekülni tudod, de őt is elkapták. Hála neked nyomor lett az életem. - mondta és a nyakamat szívogatni kezdte, majd a keze levándorolt az ágyékomhoz.  - Hogy milyen jó volt veled az a menet, és a mai is jó lesz. - ennyit mondott, majd a kocsijához kezdet vonszolni. Én csak sírtam és megharaptam a kezét, mire arcon vágott.A kocsi hátsó ülésére fektetett. A számat betömte és a kezeimet kikötötte, akárcsak a lábaim, majd a ruhámat kezdte rólam hámozni. Közben  csókolgatott és ő is a felső testén megszabadult a textiltől. Undorodtam tőle, de őt nem érdekelte sőt annál jobban élvezte rám mászott. Mikor a bugyimnál tartott, egy kéz ragadta el.
- Nem hiszem el. Hogy lehetsz ekkora állat? - mondta egy ismerős hang. Tyler volt. Aki egyet behúzott neki, de az az átkozott még mindig mozgott és ő is egy igen csak kemény jobb horgot adott a barátomnak. Ameddig ők harcoltak egy újabb ismerős tűnt fel.
- Jól van Jazz, ne aggódj urai vagyunk a helyzetnek. - mondta és ott hagyott. Majd besegített Tyler- nek. Mindketten egyszerre húztak be a fickónak, ki azonnal elterült a földön. A kezeimet és a lábaimat segítettek kikötözni és a számból kivették az anyag darabot.
- Fiúk! - sírtam. Bleake megölelt. Tyler a ruháimat, adta a kezembe.
- Még mindig jó csapat vagyunk. - mondta Bleake, Tyler-nek.
- Igen. Jazz, öltözz fel. Én beviszem ezt a rohadékot. Te nyugtasd meg. Nálunk találkozunk. - mondta Tyler és felkanalazta a földről a pasit. Én felöltöztem. Bleake pedig segített beülni a kocsiba, de én csak sírtam.
- Ne aggódj, már biztonságban van.
- Én nem emlékeztem rátok. - szipogtam - Se arra az éjszakára, utána egy és fél évig jártam pszichológushoz, hogy elfelejtsem. Meg sem tudtam nektek köszönni és beléd is rúgtam. - mondtam egy kicsit dadogva.
- Héé semmi baj. Tudom Jazz, hogy mennyire rossz neked. Én Zayn-nel azóta nem is nagyon tárgyaltam. Csak megkeresett minket 1 évvel ezelőtt, hogy megbeszéljük a dolgot, mert akkor ő is rengeteget ivott és elvesztette a fejét. Én és Tyler, pontosan ezért féltettünk tőle és féltünk is.
- Bleake... - szipogtam. Ő megölelt. Szorosan ölelt a karjaiba biztonságba éreztem magam. Valóban ez  a két fiú az én őr angyalom és Zayn a démonom. - Honnan tudtátok, hogy itt vagyok?
- Ismerünk.
- Most rendbe kell szednem magam, mert Zoe-t el kell rabolnunk. - mondtam, mire kicsit furán nézet.

Második Évad 24. rész

.:: Louis szemszöge ::.
"Az utolsó forgatási nap, egy apró és vicces vissza emlékezés"

Még azt hittem, hogy az én anyám húzós. Tévedtem. Reggel ahogy felkeltem Zoe a kezembe nyomott egy adag katalógust.
- Jazzy volt itt reggel.
- Látom. - dobtam magam mellé a papír
köteget.
Zoe törökülésben ült és lapozgatta az újságokat.
Leültem elé, majd kivettem a kezéből a katalógust.
- Igen? - nézett fel rám.
- Jó reggelt. - mondtam, neki mire értetlenül nézett rám.
Odahajoltam hozzá és megcsókoltam. Közben belehúztam az ölembe.
- Neked is. - harapta be az alsó ajkát.
Adtam a szájára még egy apró puszit, majd belemerültünk a papírokba.
- Miért nem megyünk Vegaszba és hazásodunk ott össze. Nem lenne ennyi nyűg.
- Jó lenne, ha már nem kezdte volna el Jazzy csinálni.
- Hol tart?
- Felénél.
- Akkor marad az eredeti terv.
Még egy órát szenvedtünk ott, majd Zoe ment ruha próbára.
Lezuhanyoztam majd felvettem egy normális ruhát. 20 perc és úgy át kell öltöznöm. De végre vége a forgatásnak. Az utolsó részeket készük fel. Ha jól tudom azzal lesz vége a történetnek, hogy Richard munkát kap én meg megkérem Zoe kezét. Vagy valami ilyesmi. Azt tudom, hogy ha lesz egy hullánk akkor bejönnek még forgatni. Meg még volt valamiről szó, de nem tudom miről. Mindegy, úgy is mondják, hogy mit kell csinálnom.
Lementem és ott Liam-mel és Iza-val találtam szembe magam.
- Jó reggelt. - köszöntem nekik.
- Neked is. Zoe hova ment? - kérdezte Iza.
- Ruha próba.
- Ja tényleg. Neked meg forgatásra kell menni.
- Csak nekem? Ti nem jöttök, meg többiek.
- Nem tudom Jazzy tudja meg Zayn. - mondta Liam.
- Hívd fel és kérdezd meg tőle.
- A főnököd vagyok nem parancsolgathatsz nekem. - szórakozott.
- Ez a mi házunk. Én vagyok a főnök. - cukkoltam.
Nevettünk a hülye poénon, majd felhívta a producert. Aki kijelentette, hogy mindenkinek ott kell lenni.
Beszálltunk a kocsiba, majd felvettük Niall is. Ha minden igaz Harry már ott van.
Ahogy a forgatás helyére értünk ami most Richard háza. Aki fel ajánlotta, hogy legyen itt a legény búcsú. Nem tudom azért, hogy este megöljön, vagy mert már beletörődött. Tuti az első.
Bent Zoe és Jazzy kivételével ott volt mindenki. Volt pár idegen arc is.
- Végre. - sóhajtott fel Harry.
- Ennyire hiányoztunk. Gyere ide egyetlenem. - cukkoltam.
- Jaj csak Zoe ne tudja meg. - szorított magához.
- Nyugi soha nem fogja megtudni. - borzoltam a haját.
- Mit nem tudhatok? - jött be az ajtón Zoe.
- Ez valami csodás vissza. - mondta Harry, közben tapsolt én is követtem a példáját.
Mindenki oda nézett, hogy mi miért tapsolunk.
- Nem lesz az. - mondta Zoe.
- De az a legjobb.
- Soha.
Még folytatták a vitatkozásukat, majd egyszerre kezdtek el az ajtó felé mutogatni. Fiúkkal meg Iza-val értetlenül néztük. Ahogy bejött valaki rajta egyszerre fagytak le.
- Mit keres itt? - szűrte Zoe a fogai között.
- Nem én hívtam meg. - morogta Jazzy.
- Akkor, hogy kerül ide?
- Nem tudom. TŰNÉS. - mondta a végét hangosan, majd egy emberként indultak meg az ajtó felé.
- Lányok titeket kereslek mindenhol. - mondta Richard, mire lefagyta.
- Én feltartom, te menekülsz. Felhívod akkor meg én szökök meg. - mondta Zoe, mire Jazzy bólintott egyet.
- Szia apa. - fordult oda Zoe angyali mosollyal. Közben Jazzy lassan hátrált.
- Szia kicsim, Jazzy te meg hova tartasz? - fogta meg Richard Jazzy vállát.
- Gondoltam szívok egy kis friss levegőt. - mondta.
- Én meg kikísérem, nehogy valami baja legyen. - karolt bele Zoe, majd megindult az ajtó felé.
- Lányok, de örülök, hogy itt vagytok. - mondta egy női hang.
- Mi nem. - morogta Jazzy.
- Szia szép fiú. - jött oda mellém a nő. Szép lassan Harry-hez mentem.
- Harry. - suttogtam - Ez követ. - mentem egyre közelebb.
- Te lefogod és kinyírom. - morogta Zoe.
- Nem bánt senki senkit. - mondta Richard.
Női már átölelt. Oda hajolt a fülemhez. Hiába akartam arrébb menni. Követett. Segítség kérően néztem körül. HELP. Tátogtam.
- Kik az eseteid szép fiú? - suttogta a fülembe. Kirázott a hideg a hangja hallatán.
- Ki hozta ide? - akadt ki Zoe miközben oda jött.
Karba tette a kezét. Azonnal a háta mögé mentem. Amikor a nő is akart követni, oda lépet és útját állta.
- Menj arrább kislány.
- Te menj arrébb öregasszony.
Átöleltem a derekát, majd az állam a vállára tettem.
- Mikor mész el? - kérdezte tőle Jazzy.
- Még csak most jöttem. - védte magát.
- Ki az az elmeháborodott idióta aki idehozta? - kérdezte Zoe.
- Én. - mondta Richard.
- Minek hoztad ide az anyánkat? - kérdezte Jazzy.
A körülöttünk állok teljesen teljesen ledöbbentek. Engem meg kirázott a hideg. Zoe és Jazzy anyja rám mászott.
- Úgy volt, hogy hamarabb jövök. - mondta.
- Ja és Candice szállj le a barátomról. - mondta Zoe.
- Szerintem is. - értett vele egyet Richard.
- Ugyan már. Hogy hívnak szép fiú.
- Jövő hónapban házasodok, szóval tegyél le rólam. - mondtam miközben kiléptem Zoe mögül.
- Ti házasodtok? - nevetett fel. - Miért nem mondtam.
- Én akartam mondani, de amikor kimondtam kijelentetted, hogy most fejezzem be. Nem érdekel az a senki házi. Aki csak úgy szó nélkül ott hagyott. - védett meg apa.
- Még csodálkozol, hogy ott hagytalak? - lepődött meg Zoe.
- Igen az anyád vagyok. Valamivel tartozol amiért felneveltelek.
- Tényleg. - mondta, miközben megfordult.
Pár perc és vissza jött a kezében egy nagy tortával.
- Tudod elakarom mondani, hogy milyen jó anya voltál. Ja és úgy halkan megsúgom, hogy nem januárban születtem hanem szeptemberbe. - nyomta a képébe az édességet.
Jazzy hirtelen köddé vált, majd egy pohár irattal tért vissza és az anyja fejére öntötte.
- Felejtsd el, hogy a lányid vagyunk. - mondta.
Candice teljesen bepipult és megfogta magát és kiviharzott az ajtón. Richard leakarta tolni őket, de amikor látta, hogy lepacsiznak és köddé válnak a tömegbe, nem tudta megdorgálni őket.
- Szent a béke közöttük. - mondtam Zayn-nek.
- Igen. Jó őket így látni.
- Már akinek. Nem téged kerget katalógusokkal.
- De, hidd el. - veregette meg a vállam, majd ő is elvegyült a tömegbe.
mint kiderült, ma csak megünnepeljük, hogy vége a filmnek.

Második Évad 23. rész

.:: Jazz szemszöge ::.

Be kell ma ugranom Zoe-hoz a forgatásra, utána intézkednem kell az ügyben, amit ki találtak és jönni fog egy ház néző is. Azt is el kell intéznem. Nah meg Tyler meglepetését is ki kell most már deríteni. De első Fanta és a reggelije nekem meg a ruhám.
- Jó reggelt angyalka! - köszönt Tyler, a házigazdám.
- Köszi. Van kedved benézni velem a forgatásra? - kérdeztem meg, mert nem sok kedvem van mindenhova egyedül menni.
- Persze, megtisztelő művész nő. - kacsintott.
- Eszelős. - mondtam és beleharaptam egy almába, ami igazán zamatos volt. Fanta-nak is adtunk eleséget. Aztán elindultunk mind a hárman a forgatásom helyszínére. Nagyon szépen alakulnak.
- Jó lesz! - mondta Zayn.
- Szerintem is! - mondtam a lépcsőn bejövet. - Gratulálok mindenkinek. Zoe, veled beszédem van. Remélem be van jelölve aminek be kell, mert mindjárt oda kell rebegnem.
- Igen, be van. De őt meg miért hoztad magaddal? És Bleake hívott, hogy nem állsz vele szóba. Már megint mibe keveredtél. Ő vitt bele? - mérlegelte Tylert, aki a régiekkel beszélhetett.
- Mert magammal hoztam, mondtam, hogy benézek és ő is jött, mert már régen járt itt. Bleake és a köztem lévő konfliktushoz meg semmi közöd nincs és nem szándékozom a lépéseimet veled megosztani. Nem keveredtem semmibe, csak megvédem magamtól. Tylert pedig ne vádold!
- Jó. Bocs. Tessék, itt van minden amivel végeztünk. - mondta és átadta a katalógusokat.
- Köszönöm, már is intézem. Zayn! - mikor kimondtam, mindenki egy emberként rám nézett szép nem szólíthatom meg a munkatársam. Ő is meg volt lepve. - Jó munkát végzel. - mondtam és elindultam a lépcső irányába. Tyler utánam jött.
- Ez gyors volt! - mondta, mikor a kocsihoz mentünk.
- Igen. - én is válaszoltam neki , persze csak egyszerűen. Elintéztük az esküvővel kapcsolatos dolgokat, utána elmentünk enni valamit, mikor ezzel is megvoltunk mentünk a ház nézőhöz. Szemmel láthatólag tetszik neki a régi otthonom. Remélem mi hamarább meg is veszi. Bleake-t hívtam, de nem vette fel, ezért az anyukájánál hagytam neki egy üzenetet, hogy a ház vételére komoly kilátások vannak, ha van további fejlemény majd jelzem.  A nap további részében kimentünk játszani Fantával a parkba, utána az állatkertbe kötöttünk ki. Tehát nyugisan el telt a nap.

.:. Zoe, Louis esküvője előtt 3 nappal .:.

- Ébresztő! - szólalt meg egy tompa hang - Jazmine! El kell menned a ruháért. - egyre élesebb volt. 
- Igen. Kellek. - mondtam és erőt vettem magamon. Április 3.-e van. Három nap van a várva várt esküvőig és mindent nekem kell intézni. Bleake-el egyáltalán nem beszéltem már kb 5 és fél hónapja ha nem több, sikerült eladni a házat, de én még mindig Tyler-nél lakom Fantával. Kiderült a nagy meglepetés is és valóban az volt. De egy cseppet sem bántam. Zoe, mindent az utolsó percre hagyott intézni, én napi beszélgetésben vagyok a fodrásszal, a ruhással, a helyszínnel, a tortással, a kajással és stb. Kezdek kibukni, nem beszélve a mai lány búcsúról. Na meg arról, hogy nekem Zayn-nel kellett egyeztetnem, mert ő Louis tanúja és a fiú búcsút ő intézi. A pasas sem jelenkezet olyan gyakran. Leszámítva, hogy már csak szinte Tyler-rel és Zoe-val beszélhetek, mert mindenki mástól el vagyok tiltva, de kész a tökéletes tervem. Az esküvő után véghez is viszem. A film forgatással is kész vagyunk, mármint felvettünk minden jelenetet most a technikusok dolgoznak némi apróságokon.  
- Tyler, majd jövök. De asszem megint rohanás van. - mondtam és kivágódtam az ajtón. Ő utánam lépet.
- Lakás kulcs. Légy jó! - nyomta a kezembe, mosolygott egyet, majd be ment. Én a kocsihoz mentem, és indultam a ruháért. Csak a telefon megzavart.
- Igen? - vettem fel.
- Szia, kislány. Csak azért hívlak, hogy Zoe esküvőjén nem leszel ott. Ha elmész. Az esküvő vérben úszik majd és a mai lány búcsún sem leszel ott. Ha bármi rosszat csinálsz ő halott. - tette le a telefont. Tehát a "kedves barátom". Ezek szerint nem várunk az esküvő végeztéig, hanem 3 napom van elintézni a rossz fiút, de valóban így nem mehetek el este a lány búcsúra. Majd mikor mindent előkészítettem lelépek és hagyok egy levelet ott.
Mikor oda értem Zoe írt valamit.
- Halihó! Ruha házhoz szállítás. - mondtam közben ásítottam egyet.
- Ez a szállító igencsak álmos, de köszönöm. - mondta és megölelt.
- Nincs mit, mit írsz?
- A beszédemet az esküvőre, csak sehogy sem tartok.
- Értem. És Louis?
- Ő is azt írja, de tuti kész van már vele. - mondta.
- Akarod, hogy segítsek? - kérdeztem meg mert hát annyi volt a lapon: " Kedves Louis!".
- Nem, ezt nekem kell megírni, csak nem tudom, hogy csináljam. De ez a "Kedves Louis!" olyan snassz. - mondta és kitépte a lapot, a földön már rengeteg lap hevert.
- Zoe, nem késő megírni még azt a beszédet, van rá 3 napod. De mi lenne, ha úgy csinálnád, amilyen vagy. Nem akarnád, hogy más legyen, hanem csak olyan amilyen te vagy. Csodás. - mondtam, mire elhúzta a száját, már megint mi rosszat mondtam?
- Nem megy. Nem tudom megírni. Louis meg ír egy tökéleteset, amivel már rég kész van. - mondta.
- Na ide figyelj! A beszéd minden pár életét, akik összeakarják kötni magukat egymással örökre megnehezíti, de nem értem miért fújjátok fel. Úgy is tökéletes lesz, mert amit ti elmondotok a beszédben a másiknak már rég tudjátok. Tudjátok a törődést, az odaadást, a szeretetet mindent. Zoe, de most emeld fel a segged! Mert szoláriumba kell menned fél órán belül. - mondtam és kezdtem ruhát keresni neki.
- Ez nem ér! Mióta te vagy az okos és bölcs? - akadt egy kicsit ki.
- Amióta el jött az a nap. - válaszoltam egyszerűen, miközben hozzádobtam egy felsőt.
- Akkor jó, mert nem jött el még az a nap.
- Vagy annyira elment az eszed, hogy nem vetted észre azt a napod. De most öltözz! - adtam a kezébe mindent.
- Jazzy! - állított meg, amikor kifele tartottam a szobából.
- Hm.
- Köszönöm!
- Majd később fizetsz. - kacsintottam és kimentem - tíz perc alatt elkészült én kiraktam a szépség szalonnál, aztán elmentem bevásárolni estére, mikor végeztem visszamentem érte.
- Megkérhetlek valamire? - érdeklődött a nővérkém.
- Igen?
- Megtudnád, hogy Louis hol tart a beszédével.
- Igen, de ez drága lesz. - mondtam és adtam neki egy puszit. - Na jó. Én most haza viszlek, de szenvedsz a beszédeddel, amit feltételezem az esküvő napján írsz meg vagy improvizálsz, de ez lényegtelen. Én pedig elrobogok megbeszélni valakivel valamit. - mondtam.
- Mi ez a titkolózás? - nézet rám gyanúsan.
- Zoe, neked árt a munkád, semmi. Csak személyes ügy.
- Ohh, értem. - válaszolt, én pedig már úgy hazudok, mintha könyvből olvasnám. Miután kitettem Zoe-t fel hívtam a pasit.
- Na jó, este 8 a parkban ne késs. - tettem le a telefont. Nem tudom, hogy eljön-e, de remélem. De most hívjuk Zayn-t.
- Szia, munka ügybe hívlak. Szóval, Louis hogy halad a beszéddel? - tértem a lényegre.
- Szia, nem meglepő, hogy ezért hívsz. Louis remekül halad a beszéd azon részével, hogy fogalma sincs, mi legyen benne.
- Remek. Akkor mit szólnál egy kis akcióhoz?
- Mire gondolsz? - kérdezett vissza.
- Egyszerű, segítünk megírni nekik a beszédet. - mondtam sejtelmes hangon.
- Érdekel.
- Azt csináljuk... - kezdtem ecsetelni - és mindezt felvesszük. - mondtam ki a végszót.
- Szerintem ki lesznek akadva, de nagyon szuper. Este találkozunk, mit szólsz nálam?
- Nem, én mondom meg hol és mikor. Legyetek éjfélre a sétány melletti bárba. Tyler-rel elintézzük a bejutást.
- Oké.
- Akkor szia. - tettem le a telefont. Utána Tyler-rel közöltem, hogy mi a dolga, aki ment is intézkedni én meg, elmentem a parkba egy kicsit levegőzni. 
Mikor annyi volt az idő, hogy indulnom kellett a lány búcsú helyszínét beállítani, pont esni kezdet. Nem volt nálam esernyő, így a kocsihoz siethettem.  Gyorsan Zoe-nál voltam és az emeletről el zavartam mindenkit. a lépcsőre egy hatalmas "Behatolni TILOS" táblát függesztettem ki. Zoe-t elküldtem fodrászhoz. Alex vele ment. Mex nekem segített és a csirke is láb alatt volt. Louis Zayn-nél tanyázott. Én meg elkezdtem a munkát, először is kitakarítottam, utána porszívóztam és elpakoltam. Utána illatosítottam. Készítettem pár jó filmet. Felelsz vagy Mersz játékot, meg ilyesmiket. Dekorációkat helyeztem el. Vittem fel csokit, piát, édességeket a kis hűtőbe és persze sós nasikat. Valamint egy másik örök darabot, vízipipát. amikor ezzel meg voltam kiraktam az egyik ajándékot, amit kizárólag Zoe kap. Utána lementem csinálni valami kaját neki a szendvicsek mellé és egy kis sütit. Még a konyha is megúszta. Majd ismét felrohantam és meg írtam a levelet. 
" Zoe,
Azért írok mert elszakadt a madzag és most a boltba kellet elmennem hogy megjavítsák, de te ne aggódj mert az a madzag csak egy pillér a frizsider alsó részében. Egyébként tojást is vettem. Ha valami a szemedbe megy. Csörgess csak meg és én majd unikornis szárnyon hozzád vágtatok. Sajnálom, hogy most a messzi óceánban hallat fogok ha egy szép nagyot kerestem majd írok egy táviratot, hogy a ódivatú halacska már nem lélegzik, de az óvni való  álmait ott egy jeges maci őrzi.
Puszi: Jazzyke "
Remélem rájön, hogy a levélbe egy másik üzenet van. Mikor végeztem ezzel leléptem és elmentem haza, ahol Tyler várt már.
- Na akkor avas bele mindenbe.
- Rendben. - elkezdtem mondani a dolgokat, utána felrohantam egy bőr szerelést felvenni. - Jó leszek így? - mondtam, amikor végeztem.
- Dögös.... vagyis... Igen jó lesz. - hebegett Tyler. Én csak mosolyogtam majd éjszakai vadászatra indultam. Vittem magammal tört, dobó csillagot, puskát.
- Helló nagy fiú! - mondtam, amikor valaki a parkban közelebb lépet hozzám.
- Mit akarsz?
- Megtudni hogy kivagy. - mondtam és szép lassan szembefordultam vele, és magamhoz rántottam. Belenéztem a szemeibe, megijedtem. Minden képbe került. A kirakót kiraktam.

Második Évad 22. rész

..:: Zoe szemszöge ::.

Louis hozta a katalógusok egyik felét, én meg a másikat. Még a kocsiba felhívtam Iza-t, hogy szánjon meg minket és nyissa ki az ajtót. Ledobtuk a nappaliba a papírköteget.
- Meghúzódott a hátam. - jajgatott Louis.
- Én is ugyan annyit cipeltem. - szálltam vitába.
- Nem. Én a helyszíneket vittem. Azok sokkal nehezebbek.
- Jó. Ezt nyerted, de csak tud. Én a kajákat és abból több van.
- De a helyek nehezebbek.
- Kajákból meg több van.
- Egy pillanat. - szólalt meg Iza.
- Igen? - fordultunk felé.
- Ti tényleg azon vitatkoztok, hogy mi a nehezebb.
- Pontosan.
- Ti tudjátok. - hagyott ott minket.
Kényelembe helyeztem magam Louis ölébe, majd ő elkezdte a hajam piszkálni.
- Hogy neveznéd a közös gyerekünket?
- Ha fiú lenne Lucas. Várj. - ugrott fel. Így a fejem az öléből a kanapéra esett. - Terhes vagy?
- Nem. - ültem fel.
- Hála istennek. Anyámnak még el sem mondtam hogy van barátnőm. Nem hogy el is jegyeztem.
- Hidd el az én anyám azt sem tudja, hogy élek vagy nem.
1.
 Felkaptam az első katalógust, ami a kezembe került. Torta Díszek.
- Mit nézel? - vette ki a kezemből.
- Köszönöm. - vettem el tőle, majd az asztalra tettem, hogy ő is lássa.
2.
- Ez jó. - mutatott az elsőre.
- Nekem ez tetszik. - mutattam a mellette lévőre.
- Jó, csak senki nem tud táncolni.
- A magad nevébe beszélj.
- Mit tudsz táncolni?
- Tanultam latin táncokat.
- Soha nem mondtad.
- Soha nem kérdezted.
- Most kérdezem.
3.
- Akkor mondom, hogy Cha-Cha-Cha meg Rumba.
Lapozgattam a katalógust, majd hirtelen Louis kihúzta a kezemből.
- Legyen ez. - mutatott arra ami a lap tetején volt.
- Nem rossz. De el sem bírnál.
- De. - állt fel.
Hirtelen felkapott, majd úgy tartott mint a figura.
- Csókot nem kapok? - göbölt lefelé a szája.
Átkaroltam a nyakát, majd adtam a szájára egy apró puszit. Ahogy elhajoltam vissza húzott. Egy kicsit nagyon felvesztünk egymás ajkaiba.
Meg van az igazi. 
- Ez legyen. - szólalt meg Alex.
Louis letett a földre, majd mind a ketten Alex felé néztünk.
- Szerintem megtaláltuk. - mondta Louis.
- Szerintem is.
- Mára elég volt ennyi.
- Csak a torta fuga lett kiválasztva.
- Jól haladtunk. - bűszkűlt ki.
Felállt kidobálta a zsebei tartalmát, majd megindult felfelé.
Kimentem a kertbe megnéztem az ifjú párt. Adtam nekik friss vizet, meg kaját. Majd a nappaliban lévő madarat is el láttam. Mivel ki kellett hozni a helyét. Idézem. " nem érdekel, hogy mit szórakoztok este, nem lehet tőletek aludni"
Megmondja. Így kiköltöztettük. Mex-el együtt. Mex a konyhába próbált magának pár finom falatott kikunyerálni Iza-tól. Szereztem magamnak frutát. Meg adtam a felügyelőnek is. Lakmározásomat Louis telefonjának a csörgése zavart meg. Megfogtam a kezembe, majd bementem a fürdőbe.
- Louis keresnek.
- Mond neki, hogy két perc.
- Igen. - emeltem a fülemhez a telefont.
- Itt álok, már vagy fél órája az ajtóba. Hiába csengetek nem jön ki semmi. Ez felháborító... - mondta egy női hang.
Elvettem a fültől, majd megnéztem, hogy ki is keresi Louis. Az anyja. Oda mentem az ajtóhoz és kinéztem rajta. Nem volt sehol senki. Akkor tuti Loui régi házánál van.
- Fiam itt vagy? - kiabált egy hang.
- Nem ér rá.
- Mi vagy te?
- A barátnője.
- Milyen útszéli senkit vett már megint fel, takaríthatok utána. - sóhajtott fel.
Louis jött ki éppen a zuhany alól.
- Parancsolj. - adtam neki a telefont.
Hallgatott, közeben meg rémült képet vágott.
- Mit mondtál? - akadt ki - Nem. - Lediktálta a címet, majd kinyomta a telefont.
- Mit akart? - kérdeztem tőle, miközben leültem az ágyra.
- Beszélni velem. Személyesen. Talált nekem egy ideális barátnő jelöltet.
- Hozza őt is?
- Igen.
Vettem egy mély levegőt, majd egy gyors káromkodás magamba. A szebbnél szebb szavakat a csengő zavarta meg. Én eléggé kiakadtam. Louis meg próbált lenyugtatni. Így Iza nyitott ajtót.
- Már mehetsz is. - mondta Louis anyja.
- Már megbocsásson de ki maga? - kérdezte vissza Iza.
- Johanna Louis anyja. Ő meg itt mellettem Barbara. Szóval most már leszállhatsz a fiamról.
- Semmi közöm nincs Louis-hoz. Csak a barátom.
- Akkor mit keresel a házába.
- Nekem ehhez nincs türelmem. - indult meg az emelt fel.
- Nem ott van a kijárat. - kiabált utána Johanna.
- Csak ne öld meg őket. - adott Louis a fejemre egy puszit, majd kiment.
Felnyaláboltam a katalógusokat, majd felvittem. Ledobtam az ágyra. Lementem a konyhába készítettem magamnak egy forrócsokit.
Louis jött be a konyhába. Szinte láttam a feje felett az eső felhőket, amik villámot szórtak.
- Nyugi. Ne öld meg őket. - idéztem őt.
- Közel állok hozzá.
- Én nem. Nyugtat. - adtam oda neki az italt.
- Remélem használ. - kortyolt bele.
- Nálam használt. - mondta miközben neki álltam egy új készítésének.
Kiöntöttem magamnak az újat, majd fenékig lehúztam.
- Jössz? - kérdezte Louis.
- Csak rövid ideig.
- Addig amíg elmennek? - nézett rám a boci szemeivel. Annyira cuki.
- Nem. - vágtam rá gondolkodás nélkül.
Karon ragadott, majd kihúzott a nappaliba. Ott Alex nézte szúrasson a "vendégeinket". Büszke vagyok rá.
- Nagyon szép a ház. Nem is tudtam, hogy egy nyomozó ilyen jól keres. - mondta Barbara.
Louis le sem tagadhatná, hogy ki az anyja. Már mint kinézetre. Belülről ég és föld. Barbara meg egy szőke hajú lány. Szép. Nincs rajta három kiló smink. Természetes szépség.
- Jó estét. - köszöntem. Még is csak az anyós jelöltem. Először kedvesnek kell lenni. Úgy könnyebb csapdába csalni.
- Ki vagy? - kérdezte.
- Anya, Barbara. Bemutatom a jegyesemet, Zoe Pettershon-t. - mondta Louis, majd a derekamnál fogva közelebb húzott magához.
Az anyja felnevetett. Kár. Jobb lett volna, ha elájul. Akkor ki tudok vinni egyszerűen.
- Viccet félre téve ki ő? - kérdezte Barbara.
- Még mindig a jegyesem. - mondta Louis komolyan.
- Hány napja ismered? - kérdezte az anyja.
- Több mint két éve.
- Tüntesd már el ezt a dögöt. Idegesít ahogy engem néz. - mondta Barbara Louis-nak.
- Rám nem hallgat. - vonta meg a vállát Louis.
- Attól még tüntesd el. A te házad. - mondta Johanna.
- Nem.
- Akkor kié? Talán azé aki ajtót nyitott? Két csajod van egyszerre? - kerekedett el az anyja szeme.
- Ha hagynátok elmondanák mindent. - sóhajtott fel.
selige felicitatem | Untitled on We Heart It.... | via Tumblr
- Én felmegyek. Lehet, hogy Jazzy átküldte már a forgató könyv hiányzó részét. - mondtam Louis-nak, mire csak bólintott egyet.
Felmentem a szobába. Mex azonnal oda kapta a fejét.
- Engedj ide. - mondtam neki, mire egy kicsit arrébb ment.
Gyorsan lezuhanyoztam, majd oda mentem. Először a katalógusak néztem át.
Megkaptam a forgató könyv hiányzó részét. Mikor bezártam a netet, meg akad a szemem a saját meghajtón, ahogy meg volt nyitva. Azonnal rákattintottam a Pettershon nevű mappára.
Jobb ha senki nem tudja, hogy nekem ez meg van. Még hasznomra lehet.
- Elegem van. - sóhajtott fel Louis, aki után bejött Alex is.
- Hallgatlak. - fordultam felé.
- Nem hisznek neki. Barbara rá mászott. Anyja erőszakos. - mondta Alex.
- Azt kihagyta, hogy kitettem őket. - emlékeztette őt Louis.
- Igaz. - bólogatott.
Louis arccal előre bedőlt az ágyba. Mivel póló nem volt rajta, így rátehénkedtem a lapockájára, majd masszírozni kezdtem.
- Mi megyünk. - mondta Alex, mire Mex kinyitotta az ajtót.
- Csukjátok be. - mondtam mire bevágták.
Miközben masszíroztam Louis ő a lábam simogatta. Egy idő után, maikor már nem éreztem a kezem, mellé feküdtem, mire felém fordította a kezét.
- Mondtam már, hogy szeretlek? - kérdezte tőlem.
- Ma még nem. - ráztam meg a fejem.
- Imádlak. - ölelt magához.
Kiráncigáltam alólunk a paplant, majd a felhúztam. Éppen, hogy ki lássak belőle.
- Jó éjt.
- Reggel még át kellene nézni a katalógusokat. - mondtam neki.
- Jó. - nyögött fel.
- Jó éjt. - szippantottam be az illatát.
Gyorsan elnyomott az álom. Álmomba, gyilkos voltam. Követtem apám nyomdokait. Nem kellene lefekvés előtt titkos mappákat olvasnom.