65. rész

.:: Zoe szemszöge ::.

Felvettem egy elég feltűnő ruhát. Sminkemet is úgy csináltam ahogy régen. Legbelül féltem, de nem tudtam leplezni az izgatottságot, hogy újra azt csinálhatom ami tilos. Alig bírtam kivárni, hogy megjöjjön a taxi.

- Hova vigyem kisasszony? - fordult hátra apám.

- Legyen meglepetés. - dőltem hátra.

- Mi van, hogy ha elrabollak?

- Lelőlek.

- Nincs fegyvered. Még táskád sincs.

- Nem tudod mennyi mindent rejt a női ruha.

Mivel a szoknya része bő, így nem feltűnő a lábra csatolható pisztolytartó. Mellette meg elfér a telefonom meg a pénzem. A jelvény meg fel van akasztva a bőr részére.

- De tudom mit rejt a női ruha. - húzta perverz mosolyra a száját.

Fejbe vágtam, mire visszafordult, és elindultunk végre. Egy kaszinónál tett ki, majd ő is jött utánam.

- Mit akarsz? - fordultam felé unottan.

- Soha nem láttam a lányom ahogy játszik, gondoltam most megcsodálom.

- Én inkább a helyedben meghúznám magam.

- Miért is?

- Mert amint kinyírják a két Goot kölyköt, te leszel az áldozat. És ha te meghalsz, akkor befuccsol a családi vállalkozás.

- Nem, te veszed át.

- Soha. - léptem be a terembe, célba vettem az első póker asztalt.

- Uraim szabad? - böktem az üres székre.

- Sajnálom kicsi lány, de mi most játszunk. Nem érünk rá, hogy téged kielégítsünk. - legyintett a legöregebb.

- Engem azzal kielégítenek, hogy ha lealázom magukat. - ültem le.

- A lapokat sem ismeri, meg sincs az alap pénz amivel mi játszunk.

- Hát de. Osszon nekem is. - tettem a zsetonjaimat az asztalra.

Addig ment a pati, amíg egy koma le nem ült mellém. Én nem láttam az arcát, de ahogy a többiek figyeltek rá még nekem is furcsa volt. Oldalra fordítottam a fejem és Alex Goot ült mellettem.

- Uraim. - biccentett.

- Te még élsz? - húzta lejjebb a szemüvegét a legöregebb ipse.

- Amint látja érek és virulok. Folytathatjuk a játékot?

- Nekem mindegy. Kisasszony? - fordult felém.

- Oszthat.

A legvégén csak én és Alex maradtunk. Az utolsó kör. Túl jól blöfföl és még szerencsés is.

- Soha nem gondoltam volna, hogy a nagy Zoe Gordont vagy Pettershon-t megverem. - nevetett fel.

- Mutasd a lapjaid. - mondtam közömbösen. Szerencse velem volt, nem sokon múlt, hogy én veszítsek, éppen hogy.

- Sajnálom ezt én nyertem. - sepertem be a zsetont.

Ott hagytam a csodálkozó arcokat, majd mentem, hogy beváltsam a nyereményem. Alex végig a nyakamba lógott. Hívtam egy taxi-t hogy vigyen vissza a szállodába.

Amikor kiszálltam megint Alex-el találtam magam szembe.

- Mikor szívódsz fel? - vettem át a kulcsom.

- Soha, amíg nem jössz velem egy randira.

- Addigra kinyírnak.

- Nem véletlenül nyomoztattam ki, hogy hol vagy. Nem fogom hagyni, hogy kicsússz a kezeim közül. Megszerezlek, bármi áron.

- Ugorj le a Mount Everest-ről és gyere vissza. Akkor elmegyek veled randira. - szálltam be a lift.

Ahogy fel értem bevágtam a szoba ajtót, pont az orrá. Kétszer is rázártam és még egy széket is tettem az ajtóba. Elegem van belőle.

Levettem a ruhámat, majd elmentem zuhanyozni. Ahogy kész lettem azonnal bedőltem az ágyba.