5.rész

.:: Zoe szemszöge ::.

Most kellett nagyon összeszednem magam, hogy ott helyben ne heréljem ki a pasit aki nekünk jött.
- Mit képzel magáról? - kérdeztem normális hangnembe, még.
- Szívi hát te itt vagy, tegnap olyan csúnyán bántál velem. - nem is figyelt rám az ipse hanem egyenesen Jazzy felé ment. Megfogtam az öltönyét és visszarántottam annál fogva.
- Neked beszélek. - állítottam meg magam előtt.
- Nem érdekel, veled nem beszélek csak azzal a szép lánnyal, aki velem fog jönni.
Itt volt az a pont hogy elszakadt a cérna. Nem örültem amikor lebuktam, hogy nem iskolába járok hanem casinoba ahol mindenki pénzét elnyerem. Egy évig eltudtam játszani a szorgalmasan tanuló jó kislányt  De egyszer csak Jazzy rájött. Nem örültem neki. Nem ez a világ való húgomnak. Én szerem ezt csinálni élvezem ha póker arccal foszthatok meg emberek rengeteg pénztől. Sőt a kedvenc hobbi az ilyen tuskók móresre tanítása. Nekem ez az életem nem az iskola, azt nem nekem találták ki. 
Egy könnyed mozdulattal kirúgtam a lábit és szét terült a földön, az egyik lábam rátettem így lent tartottam a földön.
- Na ide figyelj szépfiú. - emeltem fel a fejét a hajánál fogva. - Nem érdekel hol találkoztál a húgommal vagy, hogy mit csináltatok, de most szépen ide adod a kocsi kulcsút odaadom a számom és ha megjavítottad James-ot akkor hívsz. De ne is gondolkozz azon, hogy átversz. Megtalállak és akkor az lesz életed utolsó tette. 
Hát igen a kocsimat James-nak hív. Vicces story egy Tom nevű faszit fosztottam ki annyira, hogy megtudjam venni az én drága autómat. Szinte már a család tag.
- Nem.
- Nem adtam választási lehetőséget, most ide a kulcsot. - fenyegettem.
Szegyén James megsérült és még neki áll feljebb. Kiherélem a ki köcsögöt.
- Ne, fogom oda adni a kocsim kulcsát.
- De oda adod, megcsináltatod a kocsimat és elhozod Los Angelesbe. Így lesz ha tetszik ha nem.  - engedtem el a haját.
- Nem mondja meg nekem két nőszemély, hogy mit csináljak. - porolta le magát.
Ágyékon térdeltem annyira, hogy összeesett, és a fájó pontjára szorította a kezét.
- Kuss és ide a kulcsokat. - mondtam.
Most már nem ellenkezett. Oda adtam neki a számom, meg elkértem az övét. Átdobáltam a cuccokat, mindenki beszállt, csak én maradtam egy utolsó szóra.
- Egy hetet kapsz arra, hogy vissza hozd a kocsit, ha nem akkor személyesen jövök el és te azt nem szeretnéd. Egy hét múlva találkozunk. - mondtam majd beszálltam és felpörgettem a motort. A kerekek csikorogtak az aszfaltom ahogy elhajtottam.
- Hol találkoztál vele? - tértem a lényegre.
- Szokásos. - vonta meg a vállát.
- Most mondod el. - szorítottam a kormányt annyira, hogy már fehéredtek az ujjaim.
- Azt hitte, hogy luxus ribanc vagyok. - morogta.
- Az ilyeneket mond el.
- Ne játszd az anya szerepét nem áll jól.
- Tudom, de jobban örülnék, ha te az iskola padot koptatnád.
- Tudom, már hallottam a szentbeszédet, attól, hogy egy év van köztünk még nem vagy a főnököm.
Nem válaszoltam csak megforgattam a szememet. Az út csendben telt. Megérkeztünk a házhoz amit vettem. Nem akartam visszamenni másik városba. Nekem Los Angeles volt a kedvencem. Ezért is vettem itt házat, a sok kifosztásból. Tudom, hogy hazudtam a húgomnak, de ha annyira szereti azt a várost egyedül is vissza tud menni. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése