Harmadik Évad 47. rész

.:: December 24 ::.
.:: Zoe szemszöge ::.

- Jó reggelt születés napos. - csókoltam meg Louis.
- Hány óra. - motyogta.
- Hat.
- Van egy óránk. - kell fel.
Én is felültem, majd átkaroltam a nyakát és elkezdtem a nyakát csókolgatni. Leszedtem róla a pólót, majd ő is leszedte rólam.

Bementem a fürdőbe, majd vettem egy gyors zuhanyt. Felhúztam egy kényelmes viseletet, majd cseréltem Louis-sal. 
- Anya. - jött be Lucas.
- Igen.
- Kimehetünk? - nézett rám nagy szemekkel.
- Persze.  
Louis kijött a fürdőből, mire Soffy is bejött.
- Apa esik a hó. - ugrott bele a nyakába.
Lucas meg Soffy oda rohantak az ablakhoz és onnan nézek ahogy esik a hó.
- Előbb reggeli. - mondtam.
- Jó. - rohantak kifelé.
Louis felöltözött, én meg kimentem, hogy az aprónépiséget akik már nem is annyira kicsik csináljak nekik reggelit.
Annak ellenére, hogy Lucas nem rég töltötte a nyolcat nem volt valami boldog. Szegénykém azon a napom vesztette el élete elő szerelmét. Tiffany-val három éves koruk óta szinte minden nap, de legrosszabb esetben is minden második nap találkoznak. Liam meg Lucas is teljesen összetört. Liam Tiffany-t úgy kezelte mintha a saját lánya lenne, sőt volt amikor ő vitte el az iskolába. Az anyját senki soha nem látta. Sajnálom szerencsétlen lányt. Volt amikor elszökött este és ide jött, mert az anyja meg verte. Felajánlottuk neki, hogy ide költözhet, de elutasította, mert szereti.
- Anya csinálsz nekünk palacsintát. - ült fel Soffy.
Louis jött segíteni, majd megcsináltuk nekik.
- Mehetünk ki? - kérdezte Soffy.
- Igen, csak öltüzetek fel. - mentem ki az előszobába.
Soffy oda állt, mire segítettem felhúzni a kabátját, majd bele lépet a csizmájába amit megszorítottam, majd bele gyűrtem a nadrágját, majd megfogtam a sajkáját és felhúztam a fejére. Sálát a nyaka köré tekertem, majd a kezét bele bújtattam a kesztyűbe, majd adtam egy puszit az orrára.
Lucas-nak is segítettem felhúzni a ruháit, majd adtam egy puszit az orrára mire megfogták egymás kezét, majd kirohantak.
- Engem is felöltöztetsz? - jött oda Louis.
- Persze. - vettem fel egy sálát, majd átdobtam a nyakán és közelebb húztam magamhoz és megcsókoltam.
Nyakába kötötte a sálat, majd a fejére húzta a sapkáját. Segített felhúzni a kabátomat, majd ő is bele bújt a sajátjába. Felvettem egy sapkát, meg egy sálat, és kesztyűs kézzel indultam meg.
Kimentünk, majd figyeltük ahogy építik a hóembert.
- Zoe. - kiáltott Louis, mire oda fordultam
Telibe találta egy hógolyó, mire szinte füstölgött a fejem. Megfogtam egy marok havat, majd Louis képébe nyomtam.
Egy kisebb hócsata alakult ki. Aminek a végén az lett, hogy szétfagytunk. Bementünk és leültünk a kandalló elé, egy-egy forró itallal.
- Jobb születés napot el sem tudtam volna képzelni. - ölelt meg Louis. Majd össze borzolta a Tv-t bámuló apró népség haját, mire mind a ketten felnevettek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése