Második Évad 6. rész

.:: Zoe szemszöge ::.

Az összes cuccot amin nem volt nyom levittük egy szinttel lejjebb és ott rendeztük be az ideiglenes irodánkat. Mivel az én asztalom tropára ment vagy éppen úszott a vértől, így Louis-hoz pakolták az épségben maradt dolgaim. Az a bögrém.
- Mink maradt? - kérdezte Harry.
- Semmink. - mondta Liam. - Még gépet is szétverte.
- Attól még a fájlok meg vannak. - vontam meg a vállam.
- Hogy lennének meg? - vágta oda Louis.
Felkaptam a kulcsomat, majd egyszerűen szó nélkül ott hagytam őket. Haza mentem. Megkerestem a laptopot, majd Alex-el az oldalamon vissza mentem.
Ő az én segítő társam, hogy ha gépeket kell feltörni.
- Mi vesztetek ennyire össze? - kérte számon Niall.
- Zayn-en.
- Ha így alakulnak köztetek a dolgok és nem tudok egymás mellett meglenni, akkor valamelyikőtöket áthelyezlek. - mondta Liam.
Nem foglalkoztam velük, jól elbeszélgettek. Kihúztam a széket, bekapcsoltam a gépemet, közben a töltött is bedugtam, majd vártam.
Beírtam a jelszót, majd fel léptem a programra, amiről bárhol bármikor fel tudok törni egy gépet.
- Jelszó? - kérdezte Alex.
- Milyen jelszó? - jött mögém Louis.
- A gép jelszava. - néztem rá unottan.
- Nagy H kis j nagy P kis e nagy K kis a nagy Z és 1956? - mondta Liam.
Alex lediktálta lassabban. Ahogy megnyomtam az entert megjelent a gép asztala. Hát értem már miért nem szoktak oda engedni a géphez. Négy alul öltözött bikinis csaj volt rajta. Lecseréltem egy sablon képre.
- Hé. - szólalt meg Harry.
- Így jártál. - vontam meg a vállam. Halottam, hogy a többiek még röhögnek rajta, de én a mappát kerestem. Meg akadt a szeme egy Pettershon nevűn, mivel Louis mögöttem volt így nem nyitottam meg. Megkerestem a eltűnt adatokat, majd össze dugtam a nyomtatóval és kinyomtattam.
- Parancsoljatok. - adtam nekik a papír köteget.
- Köszi. - vette el mosolyogva Liam.
Egy fehér táblára feltetette őket, képekkel együtt. Közben a mappát átmásoltam a saját meghajtómra.
- Harry és Zoe kérdezzétek ki Justin Morgent. Niall és Louis ti meg menjetek az anyjához. - mondta Liam, a papírokba veszve.
- Nem ülök be a kocsidba. Csaj szaga van. - mondta Harry miközben mentünk le a lépcsőn.
- Én meg a tiédbe nem vagyok beülni, mert olyan kan szag van, hogy ha mind a négy ablakot kinyitnák, akkor is megfulladok. - vágtam vissza.
- Akkor sem ülök be. - fonta össze a kezét a kocsi előtt.
- Én ezt nem hallgatom. - mondta Niall.
- Én be nem szállok. - böktem a kocsijára.
- Elég előbb. - mondta Louis - Zoe és én elmegyünk a csaj anyjához, ti meg menjetek az ipséhez.
- Pápá. - integetett Harry, majd be ült Niall mellé.
Louis-nak oda dobtam a kulcsot, majd beültem James anyós ülésére. Alex az ülés háttámlájára ült fel.
- Szóval... - kezdett bele Louis.
- Nem kell beszélni, hogy ha nem akarsz. - vágtam a szavába.
- De akarok.
- Jó, de akkor ne másról beszélj hanem azt mond el, hogy miért vagy féltékeny Zayn-re?
- Mert?
- Egy öt éves jobb indokot tudott volna felhozni.
- Miért akarsz mindent tudni?
- Nem akarok mindent tudni, csak az amihez közöm van. Mivel én is benne vagyok ebbe. Ezért akarom tudni.
- Mi lenne, hogy ha nem tudnánk és elfelejtenénk a vitát? - állt meg a kocsival.
- Nem. - akartam kinyitni az ajtót, de bezárta - Louis engedj ki. - mondtam oda sem fordulva.
- Én ezt nem bírom. Mi történt velünk? Egy vita közénk áll?
Láttam az ablakból, hogy meg akarta érinteni a vállam, de Alex fel ugrott rá.
- Kérlek. - akarta meg érinteni a másik vállam, csak Alex kinyújtotta a szárnyát. Hálás vagyok neki. Ha nem teszi meg akkor beadtam volna a derekam túl könnyen.
- Kérhetek valamit? - fordultam felé. Láttam  a reményt a szemébe.
- Bármit.
- Mond el, mi volt az okod a féltékenységre.
- Nem tehetem. - hajtotta le a fejét.
- Akkor meg válaszuk el a munkát a magán élettől. Nem akarok másik osztályra vagy városba kerülni, gondolom te sem. - mondtam, mire bólintott egyet. Kizárta a kocsit, majd kiszálltam. Bezártam, majd beállt mellém az ajtóba. Megnyomtam a csengőt és vártam.
- Mikor lesz minden olyan mint régen? Hiányzik. Olyan rossz volt egyedül lenni. Magányosan ébredni. Nem bírnám ki még egyszer. Van valami megoldás? Akármi?
Éppen válaszolni akartam amikor kinyílt az ajtó. Egy kedves fiatal nő fogadott minket. Annak ellenére, hogy meghalt a lánya életvidám volt.
- Jó napot. - köszöntem.
- Jó napot. Miben segíthetek?
- Gyilkossági nyomozok vagyunk és a lánya halálában nyomozunk. - mutatta fel a jelvényét Louis.
- Lenne pár kérdésünk. - fejeztem be.
- Jöjjenek beljebb. - engedett be minket.
A konyhába vezetett be minket. Leültem az egyik székre, Louis mellém telepedet le. Wanda leült velünk szembe.
- Furcsán viselkedett az elmúlt időbe a lánya? - kérdezte Louis.
- Igen.
- Tudja az okát esetleg? - kérdeztem.
- Nem, az utóbbi időben eltávolodott, semmit nem mond el. Reggel elmegy este haza jön. Beszélni nem beszélt. Hiába kérdeztem, nem válaszolt. A barátnőit is kérdeztem. Összeveszett velük. - mondta.
- Mióta viselkedett furán?
- Három hete vagy több.
- Köszönjük, hogy ha tudunk valamit, majd jelentkezünk. - álltam fel.
- Tudom, hogy nem rám tartozik, de kérdezhetek valamit? - állított meg minket Wanda.
- Igen. - vágta rá Alex.
- Akkor üljenek le. - húzta ki a széket.
Unottan leöltem és Louis is mellém.
- Hallottam a beszélgetést az ajtóba. - mondta mire azonnal felkaptam a fejem - Mióta vannak együtt?
- Két éve. - válaszolt Alex.
- Milyen mély a kapcsolatuk.
- Eljegyezte. - mondta megint Alex.
- Akkor mi történt, hogy ennyire tönkre ment a kapcsolatuk? - kérdezte.
- Féltékenység. - vágta rá Alex.
- Ki volt féltékeny mire?
- Louis az  egyik közös barátunkra akinek az esküvőjét tettünk tönkre. Zavarta, hogy megölelt. - vágtam rá.
- Nem az zavar, hogy öleleget hanem a tudat, hogy szívesen az ágyába vinne. Hiába két éve mondta én nem tudom kiverni a fejemből. - mondta vissza fojtott hangon.
- Erről végig tudtam, tudtam, hogy nem vagyok számára közömbös, csak meg mondtam neki, hogy nem álmodjon nem lesz köztünk semmi, csak barátság. Beletörődött, nem tudom, mit kell a múlton kiakadni.
- Honnan tudjam, hogy még mindig nem úgy gondolja?
- Talán, mert a húgom után fut. Esetleg? Véletlenül? Azt hiszem ez volt az egyik ok ami esküvő tönkre tétele mellett döntöttünk, de szólj, hogy ha tévedek.
- Nem. - ismerte be.
- Akkor nem értem, hogy mi volt a baj? - kérdezte a nő.
- Az, hogy nehéz neki elmondani olyanokat amik rám is tartoznak. - keltem ki magamból.
- Szerinted nekem, hogy esik arról beszélni, hogy legjobb barátom lefektetne?
- Mit kell ezen túl dramatizálni. Megmondod és pont.
- Nézd az én szemszögemből. Mi lenne, hogy ha valakit ölelgetnék a szemed előtt és te tudnád róla, hogy szívesen vinne az ágyba?
- Mit? Tudod mit tennék. Semmit, mert megbízok benned. De amint látom te nem bízol bennem. Végeztünk.? - fordulta a nő felé.
- Igen. Nem jobb?
- Nem. - vágtuk rá egyszerre.
- Egy tanács. Üljenek le és beszéljék meg értelmesen. - mondta miközben kikísért minket.
- Majd. - hagytuk rája.
Visszamentünk a kapitányságra. Alex elmondta, hogy mit mondott a nő. Én meg Louis egymásnak háttal álltunk, karba tett kezekkel.
- Már olyanok mintha házasok lennének. - sóhajtott fel Harry.
- Mi lesz később? - nyögött Niall.
- Menjetek haza és beszéljétek meg. - mondta Liam.
- NEM. - mondtuk egyszerre.
- Az összhang még meg van. - bólogatott Harry.
- Üljetek le és beszéljétek meg, ez parancs. - mondta Liam.
Felkaptam a gépem és Alex-et a vállamra ültettem, majd megindultam a kocsihoz. Beszálltam és meg sem álltam hazáig. Nem kellett sok és utánam Louis vágta be az ajtót. Bevágtam magam után a fürdő ajtót, majd beálltam a víz alá. Megtudtam, hogy nem bízik bennem. Az jobban fájt mintha végleg vége lenne.
Megszárítkoztam, majd felvettem a pizsamámat. Még csak kora este van, de nincs kedvem semmihez. Még holnap el kell mennem Zayn apjához, mert valamit akar közölni.
Befeküdtem az ágyba, és a fejem a párnába temettem. Próbáltam a légzésemet normalizálni.
Éreztem, hogy az ágy besüpped mellettem. Nem foglalkoztam vele. Azzal voltam elfoglalva, hogy ne, hogy meghallja, hogy sírok. Ne sajnálatból akarjon velem beszélni.

1 megjegyzés:

  1. Szia!:D
    Jújj nagyon jó lett, de annyira sajnálom Zoe-t. Remélem hamar kibékülnek. Már nagyon várom a folytatást.
    Rose X.

    VálaszTörlés