Második Évad 2. rész

.:: Zoe szemszöge ::.

- Nem hiszem el. - vágtam le magam dühösen egy székre.
- Ennyit szenvedtünk a semmiért? - akadt ki Louis.
- Ezért. - csaptam az asztalra.
- Nyugi van. - mondta Niall, miközben hozott nekünk egy pohár vizet.
- Hogy nyugodjak meg? - emeltem fel a kezem.
- Komolyan úgy csinálsz mintha a te esküvődet tették volna tönkre. - mondta Zayn
- Semmiért tettük tönkre. - sóhajtott Louis.
- Hiába szenvedtünk annyit. Nem lett jobb. - kortyoltam.
- De jobb lett. Köszönöm. - ölelt meg Zayn. Ez a biztatás kellett nekem. Legalább nem érzem magam olyan rosszul. Miközben ölelt a hátamat simogatta.
- Khm...khm. - hallottam meg Louis hangját.
Már csak azért sem engedem el Zayn-t. Most egy baráti ölelés kell.
- Zayn most már enged le Zoe-t. - mondta Louis.
- Mond neki. - nevetett fel. Tény és való hogy én szorítottam.
- Zayn szállj le a jegyesemről. - emelte fel a hangját Louis.
Nagy nehezen el engedtem Zayn-t, mire Louis tárta ki a karját, hogy öleljem meg, mire eldöntöttem a fejem és értetlenül néztem. Ha ő csinálja, akkor én is.
Hirtelen megcsörrent a telefonom.
- Helló. - szóltam bele.
- Az esküvőn, ahol van nem ártana szét nézni az emeleten. Hulla várja. - ennyit mondott egy hang majd letette. Értetlenül néztem a telefont.
- Mi az? - törte meg a csendet Iza.
- Valaki annyit mondott, hogy hulla van a templom emeletén.
- Akkor nézzük meg. - ajánlotta Liam.
- Jó. - kelt fel Iza.
Miközben Zayn, Niall és Harry társaságába előre mentek addig én megszabadítottam magam a ruhámnak azon részétől amitől alig tudok lépkedni. Ahogy szakadt az anyag visszafordultak a többiek és értetlen fejjel bámultak.
Túl erősen téptem le. Az egyik félén még mindig leért a bokámig, míg a másikon oldalon éppen hogy takarta, hogy milyen bugyi volt rajtam.
- Louis vedd le az szmokingod.
- Itt és most akarod? - kezdte el gombolódni.
- Nem csak kell.
Letéptem a maradékot is, majd Louis szmokingját megkötöttem mintha szoknya lenni. Rajta meg fent maradt az ing. Felmentünk a többiek után. Ők egy ajtóban álltak és nem mentek be. Oda lopóztam mögéjük és megnéztem, hogy mi miatt nem mennek be. Egy hulla, pont mit a telefonos nő mondta. Louis át akarta ölelni a derekam, de nem hagytam neki. Még mindig pipa vagyok rá, amiért tönkre tette a baráti pillanatomat.
- Ne már Zoe. - nyöszörgött Louis.
- Mára ennyi volt a szabadság. - mondta Liam miközben elővette a telefonját - Örülök nektek meg minden, de most vegyétek elő a komoly arcotokat. - mondta nekünk, majd elvonult telefonálni.
Pár perc múlva megérkeztek a rendőrök, a halott kém, meg a a fél kapitányság.
- Menjetek vegyetek fel valami kényelmesebb ruhát, addig a többiek köröl néznek. - mondta Liam.
Iza remegett a látottakról. Nem volt szép látvány, még az én gyomrom sem bírta nagyon. Pedig nem láttam sokat. Izát megöleltem, közben próbáltam csitítgatni.
- Vigyázz Louis. Remélem nem leszel féltékeny Iza-ra. - néztem rá szúrósan.
- Nem. - morogta.
 -Na jó ebből elég. - szólalt meg Liam - Zoe mondj egy számot.
- Nyolc.
- Louis válasz. Z vagy L?
- Z.
- Zoe te maradj otthon, Louis meg gyere vissza.
- Ne már. Ő a féltékeny a semmire nem én. - szálltam vitába.
- Nem érdekel. Nincs időnk vitatkozni. Menjetek haza. Louis gyere vissza. - mondta meg átölelte Iza-t és megindult vele a kocsihoz.
Megindultam és a kocsi felé. Mivel mi távolabb parkoltunk, így egymás mellett mentünk csendbe. Mind a ketten bevágtuk az ajtót magunk után. Csendben vezettem haza.
Ahogy haza érkeztünk az volt az első dolgom, hogy megnézzem Iza itthon van, vagy nem. Amikor meg győződtem róla, hogy nincs oda fordultam Louis-hoz.
- Szóval pontosan ma mis is volt a bajod? - kérdeztem tőle.
- Kérlek szépen az, hogy valaki aki a barátnőm, sőt több a jegyesem a legjobb barátom ölelgeti. - emelte fel a hangját.
- Az ő esküvőjét tettünk tönkre, meg baráti ölelésre volt szükségem.
- Attól még nem kell fél órát ölelgetned.
- Nem tudom ki féltékeny a semmire.
- Van okom a féltékenységre.
- Ugyan mi? Semmi, akkor meg?
- De képzeld el van.
- Akkor mond el mi.
- Nem érek rá ilyenről vitatkozni. - fogta magát és felkapott egy pólót meg egy farmert és már ment is el.
Bementem a fürdőbe lezuhanyoztam, majd levittem Louis-nak egy párnát meg egy takarót a kanapéra. Az ajtót meg bezártam. Ahogy feküdtem vissza gondoltam a lagzira.
- Van indokunk is. - emelte fel Louis a papír - Minden titokra fény derül. 
- Mit csináltok? - kérdezte idegesen Harry.
- Perrie mikor akartad neki elmondani? - kérdezte Louis miközben oda adta neki a papír.
Ahogy olvasta úgy csökkent a mosolya. A végén az öröm el illant a szeméből. Dühöt láttam csak.
- Ezt meg honnan szedtétek? - akadt ki.
- Orvos adta, de ha a papíroknak nem hiszel felhívhatom. 
- Tönkre tettétek az életem. - ordította.
- Te tönkre tetted volna Zayn életét. Ha szerezed elengeded, nem magadhoz láncolod. - mondta Louis.
- Nem értetek semmit. - csuklott el a hangja.
- Van időnk. Mondhatod. - álltam a pillantását ami nem volt valami kedves.
- Szeretem, de ő csak azzal a libával van elfoglalva. Csak róla tud beszélni, ha meg nem őt hozza fel akkor meg a nővérét. Aki olyan jó szívű. kedves meg dögös rendőr nő. Sehogy sem tudtam neki megfelelni. - csorogtak a könnyei.
- Miért nem adtad önmagadat? - kérdeztem.
- Te csak ne szólj meg. Tökéletes az életed.
- Ha tökéletes lenne akkor most nem egy esküvőt tennék tönkre hanem a sajátomat szervezném.
- Elegem van belőled. Miért avatkozol bele mindenbe?
Innentől előjön a gonosz oldalam. Megtanítom egy életre, hogy ne engem hergeljen fel.
- Mert ha hiszed ha nem, Zayn a barátom. Fontos nekem hogy ne ilyen csitrikkel legyen, akik fűvel fával megcsalják.
- Dögölj meg. - mondta, majd drámain elsétált.
Louis és én figyeltük ahogy elmegy, majd vettünk egy mély levegőt és a közönség felé fordultunk, akik végig fül és szem tanúja volt a mi vitánknak.
- Ez esküvőnek végleg vége. Így alakul. Őröltünk, hogy találkoztunk, Viszlát. - mondta Zayn.
Eléggé szúrós pillantásokat kaptunk főleg Perrie rokonjaitól. Zayn apja meg oda jött mellénk.
- Ki rendezte ezt meg? - kérdezte hármunktól.
- Mi találtuk ki. Nem akartuk, hogy Zayn hazugságban éljen. - mondta Louis.
- Valami bámulatos volt. Mintha minden meg lett volna előre írva. - áradozott - amúgy meg őrülök neki. Soha nem bírtam Perrie-t. Azért kedvesebben is lehetettek volna.
- Nem arról vagyok híres. - vontam meg a vállam, mire Louis nevetve átkarolt, majd adott a fejem búbjára egy puszit. Zayn apja elment.  Fiúk meg én maradtunk.
- Igyuk meg a piát vagy elromlik. - ajánlotta Zayn.
- Ilyen esküvőn sem voltam. - sóhajtott fel Harry.
- Hidd el én sem. - mondta egyszerre Liam és Niall.
- Tiétekben remélem nem lesz semmi csavar. - öntött mindenkinek Harry.
- Én nem terveztem, Louis? - fordultam felé.
- Elég volt egy esküvőt tönkre tenni. De a sajátomat főleg nem fogom.
- Egy biztos, hogy ti ezentúl minden esküvő tiltó listáján lesztek. - mondta Liam.
- Nem baj. - vontam meg a vállam - Úgy sem vagyok oda értük.

3 megjegyzés:

  1. Sziasztok!!:D
    Imádtam a rész nagyon jó lett! Sajnálom, hogy Louisék összevesztek remélem hamar kibékülnek!:) Már nagyon várom a következő részt!!:DD
    Hatalmas ölelés, Rose:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Végre megelőztem a szőkét. Aki hamarosan hozza az új részt.
      Ölel: Zoe and Jazzy.

      Törlés
  2. azt gittem sosem lesz új rész már halálra untam magam..
    egyébként imádom !! :)
    Puszi :*

    VálaszTörlés