27. rész

.:: Zoe szemszöge ::.

Ahogy jobban megnéztem a vér nem tócsákban állt hanem szavakat alkottak. Nem foglalkoztam hanem a vérben fekvő barna hajú lányt néztem. Nyaka ki van tekerve és több lőtt seb van a mellkasán. Kezén dulakodás nyomai látszódnak. Ruhája több helyen el van tépve.

Louis arrébb húzott majd telefonon elkezdett valakivel diskurálni.

Mindeközben a vért figyeltem és próbáltam kiolvasni. Megindultam, hogy hátha másik szögből jobban látom, de Louis megfogta a kezem.

- Hova mész? - fordított maga felé.

- Megnézem, hogy mit írtak fel az aszfaltra. - mondtam higgadtan.

- Hova?

- A vérrel valamit üzenni akartak. Látszódik  hogy felkenték és nem magától folyt pl. Z alakzatba. - mutattam egy pontra.

- Nem baj maradj itt. - ültet le egy padra, majd mellém ült.

Nem kellett sok és elkezdtek özönleni az emberek. Két napszemüveges srác oda jött. Az egyik szőke volt a másik meg göndör hajú barna. Göndörnek zöld, míg a szőkeségnek meg kék szem volt.
Kezükben kávé volt. Oda adták nekünk majd leültek mellénk. Elővettek egy jegyzet füzetet.

- Harry vagyok. - mondta a göndör.

- Én meg Niall. - mutatkozott be a szőke.

- Zoe. - mondtam majd fel álltam.

- Hé Zoe hova mész. - fogta meg a kezem Louis.

- Fiúk van egy gumikeksztűtök? - kérdeztem, mire Niall oda nyújtott egy párat.

Felvettem majd megindultam egy olyan pontot keresni ahol eltudom olvasni az írást.

- Miért adtál neki? - kérdezte Louis.

- Hogy sehol se legyen az ujjlenyomata. - válaszolt Niall.

Találtam egy magasabb pontot és onnan néztem le az áldozatra.

Mikor elolvastam az írást megráztam a fejem nem hittem, hogy az van oda írva, amit olvasok.

- Zoe mit láttál? - kérdezte Louis.

Megráztam a fejem majd vissza sétáltam.

- Mikor is találkoztatok? - kérdezte Harry.

- Akkor amikor egy pasit megfosztottam a büszkeségtől, mert nem tudta mi az, hogy nem. - mondtam mosolyogva. Mire Harry nyelt egy nagyot.

- Láttál valami gyanúsat? - kérdezte Niall.

- Már rég elmondtam volna. Nem láttam, hallottam semmit. Nem én öltem meg. Más kérdés?

- Gyere haza viszlek, utána majd vissza jövök. - mondta Louis.

- Nem megyek haza, maradok.

- Egy nyomozáson? - kerekedett el Harry szeme.

- Igen, nem ez lenne az első. - vontam meg a vállam.

- Beengedtek egy civilt valamikor a nyomozásra? Ez megszegi a szabályzatot. - akadt ki Niall.

- Ha a rendőr főnöknek te adsz kölcsön  hogy nem bukjon le az asszony előtt  hogy titokban játszik még meg is ölhettem volna valakit. - mondtam majd fel emeltem a szalagot.

- Ugyan melyik városba volt ez? - kérdezte Louis.

- New York.

Az áldozatnál ott volt az orvos szakártő.

- Mi okozta a halálát? - kérdezte Louis.

- Négy lőtt seb a mellkasán és utána törték ki a nyakát. - vágtam rá mire az orvos rosszallóan felém nézett.

- Úgy van ahogy mondja. - nézett rám szúrósan.

- Tomlinson, Horan, Styles. Ezt nézzétek. - kiabált egy egyenruhás.

Fiúk megindultak oda ahol nem olyan régen én álltam. Én nem mentem velük, tudom mit fognak látni. Egyszer elég volt. Ha jól számoltam kb négy órám van megtalálni a gyilkos. A gondolat menetemet a telefon szakította meg. Zayn hív.

- Szia. Mit szeretnél? -  mondtam a készülékbe.

- Szia. Azt szeretném megkérdezni, hogy Jazzy nálad van, mert itthon nincs.

- Nem én a vásárlás utána haza vittem. Telefonja nála van.

- Nincs itt hagyta az asztalon, meg Fanta-t sem vitte.

- Akkor nem meglépet. Kösz, hogy szóltál.

- ZOE. - kiabáltak a dombról

- Bocs most mennem kell, szia.

- Szia, majd szólj ha meg tudsz valamit róla.

- Mindenféleképpen. - tettem le a telefont.

Oda mentem Louis-hoz.

- Ezt miért nem mondtad? - mutatott a feliratra.

- Van még több ezer Zoe ezen a világon. - kerültem a témát.

- De pont akkor amikor erre sétáltatok? - mondta Niall.

- Jó én vagyok a piszkos hármas. - mondtam dühösen.

- Piszkos hármas a következő te leszel. Rettegj Zoe, hamarosan megtalállak. - olvasta fel egy koma a felíratott.

- Miért vagy piszkos hármas? - kérdezte Niall.

- Titok, de inkább koncentráljunk arra, hogy ki a gyilkos. - sürgettem őket.

- Jó, van valaki, aki megölne? - kérdezte Harry.

- Egy hét kevés lenne. - vágtam rá, mire mind a hárman kikérkedett szemmel néztek rám.

- De ha egész Amerikát nézzük akkor beletelik három hétbe és lehet, hogy valakit elfelejtek. - mondtam mire a szájukat is tátották.

- Miért akarnak ennyien megölni? - eszmélt fel a sokból Louis.

- Munkai ártalom. - vontam meg a vállam.

- Mit csinálsz?

- Amihez a legjobban értek, kis korom óta. De rólam ennyit.

- Szerintem a nyomozás érdekében jobb ha tudunk rólad mindent. - mondta Niall.

- Nem így is túl sokat mondtam.

- Ha rá jövünk mi a kapcsolat közted és az áldozat között akkor megvan a gyilkos. - gondolkozott hangosan Niall.

- Nincs kapcsolat. Rosszkor volt rossz helyen. - mondtam.

- Fiúk ti menjetek vissza az őrsre. Én haza viszem Zoe-t és ott maradok vele. - mondta Louis.

- Jó. - már el is mentek.

Louis meg sem várva a tiltakozásom elkezdett vonszolni a kocsi felé. Beültem majd csendben hajtottunk. Amikor megérkeztünk sötét volt a házba. Louis előre akart menni, de én vissza húztam.

- Meg leszek egyedül is. - mondtam neki.

- Maradok, és nem nyitok vitát. - mondtam, majd benyitott.

Kizártam az ajtót, majd megindultam a fürdő felé. Magamra csavartam egy törölközött, majd megindultam a szobám felé. Louis ott feküdt az ágyon és a plafont figyelte.

- Nincs kedved kimenni? - kérdeztem tőle, miközben egy pólót kerestem.

Nem mondott semmit csak elfordult. Felhúztam a pólót meg hozzá még egy tangát. Szerencsém van, mert a póló leért a térdemig.

Befeküdtem az ágyba, majd elfordultam, hogy Louis csak a hátam lássa.

Már majdnem elaludtam amikor éreztem, hogy mögöttem besüpped az ágy. Majd két kéz közelebb húz magához. Forgolódtam, hogy engedjen el, de nem tette. Szeme fordultam vele, de csak azt láttam, hogy Louis már el is aludt. Fejem a mellkasára tettem, majd vártam, hogy elnyomjon az álom.