58.rész

.:: Jazz szemszöge ::.

Nem tartoztatott le, szép! Még hogy megváltoztam én csak azt akartam, hogy ő ne keveredjen bajba, de ha így akkor így. Nem én nem mentem el a kis húgom esküvőjére és még ő nem hisz nekem, nem érdekel, lesz, ami lesz. Inkább elmegyek, ahhoz a régi házhoz a közelben az idős nőhöz és a macskáihoz majd holnap reggel. Jó éjt.
Elegem van, azt akarom, hogy letartóztasson és nem teszi, szerinte én változtam. Igen lehet, hogy változtam, de ő, nem tudom néha mintha nem is lenne a nővérem. Emlékszem mikor kicsik voltunk leszedte a rózsát, hogy nekem adja én meg ott sírtam, hogy fáj a bokornak, ha bántja és rohantam be ragasztóért, hogy issza ragasszam a leszakított rózsa szálát.
Mindig ott voltunk egymásnak, anyáék esküvőjén fehér ruhában kézen fogva, Zoe nem örült, mert pont akkor esett ki az egyik foga és nem mert mosolyogni, így én sem mutattam meg senkinek a fogaim.
De most, mintha tűz és jég lennénk. Sajnálom, de én nem tudok mit kezdeni nem tudom mi baja volt Brad-el velem csak jót tett, igaz az elején átvágott, de 1000-szer kijavította a bűnét. Sajnálom, mert szerettem, de azt kell mondanom, hogy én öltem meg, hogy lecsukjanak, most viszont elmegyek és macskázok egyet, Fantát elviszem Zayn-nek, mert mindig szerette és vigyázott rá, ha én a börtönben kötök ki legalább neki legyen jó helye. Carlos-t vissza kell hogy zavarjam a rendes kerék vágásba, mert baj lesz. Emma-t és Iza-t valakinek figyelni kéne, de kinek??? Tudom már!
- Szia Rozsdás! Örülök kedves barátom, hogy látlak! - mondtam és leültem a cica rögtön játékra invitált.
Facebook- Jó reggelt! - köszönt egy ismeretlen hang.

- Jó reggelt! - néztem fel és egy sapkás srácra tévedt a tekintettem. - Te kivagy?
- Én lakom itt én vagyok Maria fia.
- Értem, örvendek én.
- Jazz. Igen halódtam már rólad.- mondta.
- Mit? - érdeklődtem.
- Azt, hogy szép vagy és kedves és okos és nagyon aranyos lány. - mosolyodott el.
- Értem, hát köszönöm anyukádnak.
- Nem kell, igazat mondott, bár nem csak szép vagy, hanem gyönyörű is.
- Köszi, de nem vagyok vevő a bókokra.
- Mert? - kérdezett vissza.
- Csak mert. Maria mikor jön haza? Hozzá jöttem és Rozsdáshoz. - simogattam meg az ölembe letelepedett macskát.
- Nem tudom, szerintem csak este, de azért remélem velem is beéred. Mesélhetnél magadról.
- Inkább mennék. Ne haragudj de, temetést kell intéznem. - mondtam ki végül.
- Temetést? Talán az édesanyád?
- Nem.
- Az apukád, esetleg nagyszüleid?
- Nem, a volt férjem. - mondtam ki és láttam az arcán, hogy nem ezt várta.
- Oh, értem és sajnálom, ha esetleg tudok segíteni.
- Nem kösz. Ne haragudj, de még a nevedet sem tudom.
- Blake Adams. Örvendek, nyújtott kezet.
- Jazmine Gordon, szintén. - mosolyogtam.
- Gyere be! Csak egy kávét.
funny | Tumblr
- Jó, de aztán megyek. - fogtam meg a macskát és bementem vele. A házban leraktam a macskát.
Kirohant egy kiskutya, megsimogatta a gazdája fejét, majd elrohant.
- Nekem is van kutyám.
- Tényleg?
- Igen, csak hamarosan ideiglenes helyet kell neki kerítenem.
- Ha gondolod...
- Tényleg? Megtennéd? Anyukád sem bánja?
- Nem, nem hinném, hogy zavarná, hiszen te is tudod itt minden állat elfér. Persze, hogy megtenném egy ilyen lánynak mindent. - megint mosolygott, mintha azt hinné, hogy van esélye.
- Mikor tudnád befogadni?
- Mikor kellene?
- Ma?
- Jó. - ment bele, hát ez könnyen ment.
- Fizetek mindenét, és a tartás díját is, csak szeretném, ha jó helye lenne ameddig én - gondolkoztam el - mindegy. - majdnem kimondtam, hogy hol leszek, de szerencsére nem tettem.
- Ameddig te?
- Távol leszek.
- Merre utazol? Mennyi időre? - érdeklődött.
- Hát ezt pontosan én sem tudom, ameddig szükséges.
- Értem. Itt a kávéd. - adta a kezembe a csészét - Leülhetsz ám.
- Köszönöm. A kávét és az ülő helyet is. - mosolyodtam el.
- Nincs mit. Elkérhetném a telefon számod, csak hogy megbeszéljük a kutyust?
- Igen. Tessék! - adtam át egy cetlit, mire gyorsan felfirkantottam a számomat. - Én közbe mennék is, mert el kell intéznem valamit.
- Rendben. Szia, Jazz!
- Szia! - mentem ki az ajtón, közben megsimogattam, minden közelembe kerülő állatkát. Aztán irány a rendőrség.
- Jó napot! - köszöntem, felismertem az egyik rendőrt, Zoe-val lógott ő is sokat.
- Jó napot! Jazmine, igaz? - kérdezte.
- Igen. Zoe húga és szeretnél magával beszélni kedves...
- Liam. - fejezte be.
- Rendben, meglehetne tenni, hogy nem itt a kapitányságon?
- Persze. A közeli kávézóban? - kérdezte.
- Tökéletes.
- Jöjjön! - invitált el. Az úton egy szót sem szóltam mikor leültünk kértem egy vizet ő egy kólát én neki álltam a beszédemnek.
- Az az igazság, hogy megakartam menteni Zoe-t és Carlos és Brad Pettershont. Így... - kezdtem bele, mikor mindent elmondtam, azt amit Zoe-nak. Csak ennyit kérdezett:
- Tehát nem ön a gyilkos?
- Nem, bár nincs rá bizonyítékom. Ezért akarom, hogy lecsukjanak, hogy bebizonyítsam, hogy nem én vagyok, de ezt a kis apróságot, hogy börtönben vagyok el kell titkolni mindenki előtt. Kérem segítsen! Most nem az én jó hírem vagy akármi a tét, hanem Carlos és Zoe és még sok másik ember.
- Segítek, tudja, hogy ki lehet az igazi tettes?
- Van akire gyanakodok és az nem más, mint Emma, Carlos barát nője. Emma Lidenberg.- vettem nagy levegőt. - Sajnálom, de én Iza-ra is gyanakszom.
- Tessék? - akadt ki teljesen.
- Láttam őket és megölelték egymást és adtak egymásnak valamit. - mondtam el.
- Értem. Majd megnézem, de intézzen el mindent, mielőtt akciónk kezdetét veszi.
- Meglesz, de kérem se Zoe-nak se Zayn-nek ne szóljon senkinek, maradjon a kettőnk titka.
- Jó. De Jazmine, remélem azt tudod, hogy ha nem lesz bizonyíték az ártatlanságodra örökre ott maradsz.
Mi mundo, mis reglas | via Tumblr
- Tudom, de meg kell tennem, azért, hogy Zoe-nak ne essen baj. Őt át kellene helyezni egy másik városba, csak hogy ne keresse fel az apja. Kérem Liam segítsen !- elpityeredtem.
- Segítek és Zoe-nak nem esik baja. Ígérem, de most menj és intézd el amit kell, ha 2 óra múlva itt találkozunk jó lesz?
- Igen és köszönöm. - tettem a pénzt az asztalra, megtöröltem a szemem és elsétáltam. Haza mentem, össze pakoltam Fanta cuccait és felhívtam Blake-t, hogy vihetem-e igent mondott, adtam egy puszit a kutyámnak, írtam egy levelet Zayn-nek.
"Sajnálok mindent. Remélem egyszer megértjük egymást, ha nem, akkor kívánom, hogy minden álmod valóra váljon. Nekem nem sikerült.
Jazz"
Ennyire sikerült, küldtem egy SMS-t Carlos-nak, hogy ne aggódjon, majd találkozunk és persze a film szerződés ügyében is cselekedtem, nem fogattam el és nem amiatt, hogy Zayn-nel kell együtt működni, hanem önmagam miatt. Mikor mindent elintéztem elmentem Blake-hez és oda adtam az életemet, legalább is azt ami maradt belőle Fantát. Elbúcsúztam a kutyától és megköszöntem mindet a fiúnak adtam neki 1000 dollárt. Meglepődött, de nem engedtem ellenkezni, majd pontosan megérkezve ott voltam a kávézóban és a bilincsre vártam. Léptem be az ajtón, mikor iszonyú fájdalmat éreztem a mellkasomban. Mindenki sikítani kezdet, én oda nyúltam és véreztem, megfordultam és Emma arcát láttam utána minden elsötétült.

3 megjegyzés:

  1. Ahhh váratlan fordulat remélem Jazzel minden rendben lesz és Liam lecsukatja Emmát! Nagyon jó volt és a hossza is jó, de hogy lehet itt abba hagyni? Nagyon siessetek légyszi a kövivel!!:DDD És ami a legfontosabb: IMÁDOM!!!!!<3:DDDD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, :) és igen pont itt pont most ;) Zoe majd hozza, csak macskákkal szenved :D

      Törlés
    2. Azok az idegesítő dögök a laptopom fekszenek, amikor írni szeretnék. Még oda voltam csak egy részt tudtam közzé tenni. Akkor is egy macska láb kattintott rá.

      Törlés