Harmadik Évad 19. rész

.:: Zoe Szemszöge ::.

Az éjszaka folyamán egyszer felriadtam arra, hogy lógok lefelé az ágyon. Feltápászkodtam, majd megnézem, hogy ki akar kilökni az ágyból. Nem sokat láttam, de azt igen, hogy Louis is hasonlóan lóg az ágyon.
- Pszt, Louis. - mondtam neki, mire felkapta a fejét.
- Igen?
- Nincs kedves vissza vinni őket a szobájukba? - kérdeztem, mire nagy nehezen kimászott, majd óvatosan megemelte a lányát. Ahogy visszajött már ment is el a fiával. 
- Köszönöm. - mondtam miközben visszafeküdtem a helyemre. 
- Szívesen. - ölelt magához.
Reggel mikor újra felébredtem egyedül voltam. Vagy is nem, mert volt ott egy könyv, meg egy maci ha jól látom akkor Soffy hagyta itt.
Könyvet a kezembe vette, majd az orvos tiltását figyelmem kívül hagyva elkezdtem olvasni. Kb a második oldalig jutottam. Nem az én műfajom, valami régi kötelező olvasmány.
Eldobtam, majd erőt vettem magamon és felkeltem. Az első és egyben egyetlen utam, mivel szoba fogságba vagyok a fürdőbe vezetett. Gyorsan lezuhanyoztam. Nem gyorsan mert elég rossz úgy zuhanyozni, hogy az oldalad nem érhet vízhez, de már van benne nagy gyakorlatom. Magamra csavartam egy törülközött és úgy mentem ki. Kényelmesen óvatosan sétáltam, mert a varrat helye nagyon húzta a bőröm, főleg, hogy valahogy a bőröm beakadt a törölközőbe.
Ahogy a szoba közepén voltam észrevettem kettő ismerős és egy idegent a szobámba. Először azt sem tudtam, hogy mit tegyek, majd kapcsoltam.
- Kifelé. - mondtam miközben jobban magamhoz szorítottam a törölközőt.
- Lehetnél kedvesebb.
- Én vagyok a beteg, szóval arra van az ajtó. - mutattam a kijárat felé.
Feltettem egy sebtapaszt, majd felvettem egy kényelmes itthoni ruhát. Mivel vizes volt a hajam ezért egy sapka alá rejtettem.
- Jó reggelt. - jött be Louis.
- Neked is. - fordultam felé, majd átöleltem a nyakát és adott egy lágy csókot.
- Vendégeid vannak.
- Tudom már találkoztam velük és kiküldtem őket.
- Mert?
- Fürdőből jöttem ki egy száll törölközővel. Szólj ha rosszul döntöttem?
- Te mindig. - adott egy csókot az orromra, majd kisétált az ajtón.
- Szeretlek ám ilyenkor. - kiabáltam utána.  
Visszafeküdtem az ágyba, majd vártam, közben Mex visszamászott mellém.

1 megjegyzés:

  1. Sziasztok!:D
    Húha, nagyon jók lettek a részek, imádtam őket! Bár az furcsálltam, hogy Sam ilyen hamar bepörgött, vagy nem is tudom, hogyan fogalmazzam. Lehet izgatott volt, de én biztos féltem volna egy kicsit, hogy nem a régi szokásos életem lesz, nem volt eléggé megszeppenve szerintem. Nagyon várom a folytatást,
    Rose King

    VálaszTörlés