Második Évad 34. rész

.:: Zoe szemszöge ::.


Bora Bora csodás volt. Kár, hogy csak egy hetet töltöttünk ott. De sajnos haza kell jönni. Míg mi oda voltunk, addig Jazzy törött lábbal bekerült a kórházba, sőt még egy hétig bent is lesz. Bleake vigyázz rá. Apa meg a fiúk teljes gőzzel dolgoznak az ügyön. Nem sokat haladtak előre.
Már leszálltunk a gépről is és már otthon vagyunk.
- Végre valami ami nem a vízből halászták ki. - mondtam miközben felbontottam a pizza-s dobozt.
- Nem volt annyira vészes. - fogta meg az állam.
- Annak aki szereti a halat annak nem, de én még a szagát sem bírom. - rázott ki a hideg.
Louis az államnál fogva közelebb húzott magához, majd adott az édes csókot az ajkaimra. 
Bekapcsoltam a Tv-t majd, feltettem a lábaim az ölébe és minden figyelmem pizza-nak szenteltem.
Mikor elfogyott az egész doboz, Louis-tól is vettem le egy szeletet. Leszedtem róla a répát, majd rátettem az övére.
- Mit csinálunk ma? - vette le a lábaim.
- Meglátogatom az egyelten húgomat, aki csak bajba tud keveredni. Meg Mex-et el kellene vinni sétálni.
- Akkor induljunk. - kelt fel - Mex-et is vihetjük, hisz nyomozunk - kacsintott.
Kidobtam a pizza-s dobozt, majd beleléptem a topánkámba. Mex hátra ült. Louis-tól elvettem a kulcsot. Beszálltam a volán mögé, majd indítottam is James-t. Kórházhoz értünk. Bezártam a kocsit, majd minden gond nélkül felmentünk a harmadikra. 
Jazzy ajtaja nyitva volt. Louis és Mex kint leültek egy székre, és meg bekopogtam. Amikor megkaptam az engedélyt, hogy belépjek késlekedés nélkül léptem be.
- Hogy van a beteg? - mosolyogtam.
- Voltam már jobban is. - fonta össze a kezét - Milyen volt a nászút?
- Esemény dús. - mosolyogtam, mire csak megrázta a fejét. - Mi az? Nem mondtam semmit.
- Csak gondoltál. - forgatta a szemét.
- Gondolni szabad.
Bleake jött be két pohárral. Oda adta Jazzy-nek, majd egy csókot is nyomott a homlokára.
Lehet, hogy régen Zayn-t szerette, de most már Bleakert dobog a szíve.
Pár perc múlva Louis is be jött. Mex feltette a fejét, mire Jazzy megsimította. Ahogy figyeltem a szőke mozdulatait eszembe jutott, hogy tehetném boldogabbá a napját.
Még maradtunk egy kicsit, meg mentünk, mert Mex már nem bírt magával.
Egy eldugott parkba mentünk. Az idő csodás volt. Annak ellenére, hogy tavasz van, van olyan meleg mint nyáron. Az egész park zöld színben úszott, meg egy barna foltba ami egy pillanatra sem áll meg. Folyamatosan keres valamit. Vagy nem is tudom mit csinál. Lehet, hogy csak élvezi a friss levegőt.
Louis leült a fűbe, majd beleültet az ölébe. A fejem neki támasztottam a vállának és úgy figyeltem a fűben szaladgáló mókusokat, vagy éppen az tiszta kék égen repülő madarakat. Ehhez a csodás látványhoz még egy megnyugtató szuszogás is társul meg a legbódítóbb illat számomra. Arcszeszének az illata ami arról árulkodik, hogy nem rég borotválkozott.
Mikor szemem levettem az égről, körbe néztem, hogy megtaláljam Mex-et. Akár merre néztem sehol nem találtam.
- Mi az? - kérdezte Louis mikor elkezdtem fészkelődni az ölébe.
- Nincs itt Mex. - álltam fel.
Louis is feltornáztat magát. Én megindultam az erdő felé, közben Louis mögöttem jött. Ahogy egyre beljebb mentünk megpillantottam egy barna folyton csóváló farkat. Oda mentem, meg akartam tudni, mi keltette fel ennyire a figyelmét, ami nem kaja.
Ahogy közelebb mentem láttam egy kezet. De nem volt több ott. Hirtelen megpillantottam egy testet is. Mind a két keze meg a két lába le volt vágva és messze tőle volt szétdobálva.
- Ezentúl nem megyünk ki sehova. - sóhajtott fel Louis, majd hívta a többieket.
- Ebben egyet értek. - csatoltam rá a pórázt a hulla megtalálójára.
Nem kellett sok és megérkezett a monyozó brigád. Mondjuk a főnök meg a két állandó segédje hiányzott. Helyette apa jött.
- Sziasztok. - köszönt.
- Kellünk ide? - tettem fel a legfontosabb kérdést. - Nem láttunk semmit, nem volt senki rajtunk kívül és még szabadságon vagyunk. - mondtam el egy szuszra.
- Holnaptól úgy is jelent lesztek. - legyintett, majd utunkra engedett.
Nem haza mentünk, hanem Tyler-hez. Amikor bekopogtam hozzá egy kicsit meglepődött. Megmondtam, hogy mire gondoltam, mire azonnal bele egyezett.
Visszamentünk a kórházhoz. Ahogy kiszálltam felcsatoltam Fanta pórázát, majd Louis és Mex-et hátra hagyva mentem vissza.
Kikerültem az orvosokat, meg a betegeket, majd gyorsan felszaladtam a lépcsőn a harmadik emeltre. Körül néztem. Nem láttam senkit, majd elfutottam Jazzy szobája ajtajáig. Benéztem az ablakon. Mikor meggyőződtem róla, hogy nincs bent nővér bekopogtam, de a választ nem vártam meg és úgy nyitottam be. Amikor Jazzy meglátta az egyetlen nagy kiskutyáját felcsillant a szeme. Fanta meg vinnyogva ment oda hozzá.
- Nem én hoztam, ha jön valaki akkor meg valahova rejtsd el. - mondtam neki.
- Köszönöm. - ölelt magához.
- Szívesen. Majd Tyler jön érte este. Én megyek, élvezem a munka nélküli pillanatokat.
Magukra hagytam őket, majd mintha mi sem történt volna úgy sétáltam ki. Beszálltam a kocsiba, majd végre haza mehettünk.
Otthon Alex várt minket. Louis megvakarta a fejét, mire megrázta magát, majd vissza ment a helyére.
Adtam nekik enni, majd Kölyköt, meg a Csaját is elláttam.
Mire beértem addigra Louis már le is zuhanyzott. Gyorsan én is megmosakodtam, majd befeküdtem mellé az ágyba.
- Jó éjt. - adott egy csókot az ajkaimra.
- Neked is. 

9 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. Vagy a huszonhét darab biztos van, de lehet hogy több is. Gyűjtöm a hulla melltartókat, főleg a pasikról.

      Törlés
    2. Nem is tudtam, hogy transzfesztitákat öldökölnek nálatok

      Törlés
    3. Milyen bennfentes titkokat tudsz. Ki árulta el? Melyik csajt heréljem ki.

      Törlés
    4. Bocs, de meg kell beszélnem Ollyval, mert éppen csókot dob.

      Törlés
    5. Na jól van akkor tárgyaljátok meg.

      Törlés