Második Évad 32. rész

.:: Zoe szemszöge ::.

Hiába nem az én stílusom még nekem is tetszett a habos babos ruha. Louis mikor meg látta mosolyt le nem lehet törölni az arcáról, sőt még a kezét is a szája elé kapta. Ha jól láttam egy könnycsepp is volt a szeme sarkába.

Mindenkit meglepet azzal, hogy szemüvegben jelent meg és nem kontaktlencsével. Sokkal jobban állt neki. De az igazi ok az volt, hogy valahol elhagyta. Mondta, hogy sajnálja de látni akar az esküvői ruhámba, ezért szemüvegbe fog megjelenni. Nem bántam meg egy pillanatig sem. 

Mivel meg lett az igazi apám, akivel az ismerkedés elégé furcsán kezdődött, de a vége jó lett, így ő kísér az oltárhoz.

- Gyönyörű vagy. - mondta Louis mikor mellé értem.

- Azért gyűltünk ma itt össze, hogy tanúi legyünk e nő és férfi házasságának. - kezdett bele a pap.

~ Unalmas ceremónia és boldogító igen után ~

Lagzi része a központi park kertjében volt. Mivel csodás volt az idő így vétek lett volna bezárni magunkat poros helyiségbe. Louis éppen a rokonaival beszélgetett addig én felhívtam két embert, és megkértem, hogy jöjjenek ide, mert beszélni szeretnék velük.

- Még mindig nem hiszem el, hogy te mentél most férjhez. - mondta Josh.

- Néha még én sem. - néztem a kapu felé ahol láttam, hogy jönnek be.

- Mindjárt jövök, csak elrendezek valamit Jazzy-val kapcsolatba. - mondtam neki.

- Még mindig bajba kerül?

- Egyre többe.

Felemeltem a szoknyámat, majd amilyen gyorsan csak lehet menni magassarkúban a füvön úgy mentem.

- Szia Zoe mit szeretnél? - kérdezte Tyler.

- Tudom, hogy Jazzy titkol valamit. Ismerem. Azt is tudom, hogy ti tudjátok mi. - mondtam.

- Folytasd. - mondta Bleake.

- Bennetek jobban megbízik mint benne.

- Nem igaz.

- Ne tagadjátok észre vettem. Nem vagyok sem vak, sem hülye. Csak valamire megakarlak titeket kérni.

- Mire? - kérdezte Tyler.

- Vigyázatok rá.

- Mindenféleképpen. - mondta Bleake.

- Köszönöm. - mondtam nekik, majd ott hagytam őket.

Visszamentem Louis-hoz aki egy édes csókkal köszöntött.

- Hol voltál, már kerestelek.

- Beszélgettem. - vontam meg a vállam.

Beszédünk tükrözte, hogy nem vagyunk normálisak. Mindig egymás szavába vágtuk. Meg folyamatosan basztattuk a másikat. Többiek csak röhögtek rajta, de a fő poén talán ez volt.

- Egy biztos köszönjük a két tanunknak. Mondjuk nem minden nap bilincselnek oda egy sztriptíz rúdhoz.

- Meg nem minden nap borotválkozol. - ahogy kimondtam mindenki szakadt a röhögéstől. AZ egész beszédünket az szimbolizálta, hogy nem vagyunk normálisak. Louis mér arra is panaszkodott mindenki előtt, hogy mennyire elviselhetetlen vagyok ha megjön. Erre válaszképpen csak annyit mondtam, hogy én meg MINDEN reggel hallgatom a hisztidet, mert nem akarsz felkeni. 

Nem sokkal a beszéd után észrevettem. hogy Jazzy eltűnt. De megnyugodtam, mert Bleake azonnal utána ment.

Hajnali ötig tartott a bulizás. Végén csak fiúk maradtak meg én. Ja meg apa.

- Hova is mentek nászútra? - kérdezte Harry.

- Bora Bora. - válaszolt helyettem apa.

- Jó utat. Csak többen ne jöjjetek vissza. - mondta röhögve Niall.

- Kellene nektek egy csaj, hogy leszálljatok rólam. - mondta Louis.

- Ha látsz Bora izén valami jó, akkor küld el. Várni fogom. - mondta Harry, mire csak röhögtünk.

Fiúk haza szállingóztak, apa meg maradt, mert innentől ő rendezi a takarítást.

Ahogy haza értünk Louis segített megszabadulni a hatalmas ruhától. Bőröndjeink már össze voltak pakolva. Felvettem egy kényelmes ruhát. Addig Louis hívott egy taxit.

Jazzy és Iza bevállalta, hogy figyel Alex-re, Mex-re meg Kölyökre meg a szeretett asszonyára. Kész állatkert van nálunk. 

Ahogy kiértünk a repülő térre, becsekkoltunk és már szálltunk is fel.

Ahogy Louis le ült mellém én a vállára dőltem és azonnal elnyomott az álom. Hosszú napunk volt, és fárasztó.